Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BAZSA GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
1692 Széchenyi István után a közlekedési és munkaügyi miniszter, Deák Ferenc, a haza bölcse, Mikszáth Kálmán regényíró. Az egyetem alapításának gondolata az 1870es években vetődött fel első ízben, amikor a győri polgárok egy csoportja meg próbálta elérni, hogy az ország harmadik egyetemének székhelye Győr legyen. A nyugatmagyarországi városok versenyfutásából azonban Pozsony került ki győztesen. Ilyen előzmények után a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Magyarországra telepítésekor 1920ban ismét felmerült az egyetem győri elhelyezése, amely azonban már meghiúsult, ekkor a város fogadókészségének hiánya miatt. A város fejlődése, valódi régióközponttá válása új energiát adott a felsőoktatás meghonosítását célként kitűző polgárok számára. A ha tvanas években azután a több évtizedes törekvés megvalósulni látszott, hiszen a népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1963. évi 5. számú törvényerejű rendelettel Győrött egy új műszaki egyetem alapítását rendelte el. A tervezés ekkor elkezdődött, azonban '66ba n koncepcióváltás történt, melynek következtében végül is egy főiskola megalapítására került sor '68. június 4én három fővárosi és egy szegedi felsőfokú technikum integrációja révén. Az új, most már megvalósult felsőoktatási intézmény Közlekedési és Távkö zlési Műszaki Főiskola néven kezdte meg a működését. Ekkor a közlekedésépítés, a távközlés és a műszaki tanár szakokon folyt az intézményben főiskolai oktatás. A főiskola 1986 óta viseli Széchenyi István nevét. Érdekes adaléka a történelemnek, hogy Ecker J ános, a város első szószólója kellemes kötelességet teljesített 1836. április 6án, amikor Széchenyi István grófot Győr díszpolgárának ajánlotta "az egész ország, de leginkább a városok elősegélésére tett munkálata és fáradságos igyekezetei némileg meghálá lása zálogának bebizonyításául." Azt hiszem, ez mutatja, hogy a városnak szoros kötődése van Széchenyihez. A Széchenyi István Főiskola 1990ben kezdett intézményfejlesztési eredményeként nemcsak a régió, hanem az ország legnagyobb főiskolájává vált. Az egykét évtizeddel ezelőtti 1100 fős hallgatói létszámmal szemben jelenleg a nappali tagozaton tanulók száma 6 ezer, a távoktatásban további 2 ezer fő vesz részt, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának programkihelyezésén tanuló 60 0 hallgatóval együtt a hallgatói létszám így közel 9 ezer. Az intézmény képzési palettája az eredetileg az infrastruktúrához kapcsolódó közlekedési, távközlési, híd, út- és vasútépítési, közlekedésépítési, távközlési mérnök képzéseken túl a kilencvenes év ektől kezdődően a felsődunántúli terület igényei alapján jelentősen bővült, és mára univerzálissá vált. A főiskolán jelenleg húsz szakon folyik képzés. A jogász szak az Eötvös Loránd Tudományegyetem programkihelyezése még mindig. 1996ban a Liszt Ferenc Z eneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet győri tagozata főiskolánkhoz integrálódott, és intézményünk művészeti fakultásává vált. Az intézmény stratégiai programjának megfelelően az Universitas Győr Alapítvány támogatásával elsőként a közgazdász képzés keretében, gazdálkodási szakon kaptunk '98ban lehetőséget egyetemi képzés indítására. Az első széchenyis egyetemi diplomákat '99. július elején vehették át a szak végzettjei. Az Universitas Győr Alapítvány anyagi támogatásával, a főiskola kezdemény ezésére és szervezésében indított jogászképzésben az ELTE állam- és jogtudományi karának győri tagozatán 2000. július 1jén avatták az első jogi doktorokat. '99 május 4e jelentős napként vonult be az intézmény történetébe, mert ekkor szavaztunk a parlamen tben arról az ominózus felsőoktatási törvénymódosításról, és a törvény 33. §a egészült ki azzal, hogy amennyiben 2002. június 30ig teljesíti az előírt követelményeket, Széchenyi István Egyetemként működhet tovább. Mindez az intézmény 1990 óta kezdett egy évtizedes tevékenységének elismerése is, annak a bizalomnak a jele, hogy az egyetemi címhez szükséges, akkor még hiányzó feltételeket 2002. június 30ig teljesítjük. A 90 százalékos többséggel meghozott döntés nagy lehetőség volt a felsődunántúli térsé gnek, Győrnek, az intézménynek. A törvényi feltételeket 2001 közepéig teljesítettük. Itt szeretném
