Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási miniszter, a napirendi pont előadója:
1685 a tisztelt Ház elé terjesztünk egy módosító javaslatot; részben azért, mert a képzés ru galmasabbá, sokrétűbbé vált, részben pedig azért, mert a sokféleséget, amit ma bármelyik magyar egyetemen tapasztalnak a szakok, szakváltások, halasztások, évkihagyások, külföldi tanulmányok tekintetében, a korábbi törvény nem szabályozta kellő részletessé ggel. Ezért most néhány részletkérdésben új szabályozást terjesztünk a tisztelt Ház elé. Ebben a szabályozásban elsősorban a tanulmányi idővel összefüggő szabályozás pontosítására teszünk javaslatot, amelyek mindegyike a hallgatók jogbiztonságát szolgálja. Ezek közül kiemelem a hallgatók védelmét szolgáló 2. §t, amely a hallgatói jogviszony megszűnését rendezi, egyrészt a záróvizsga letételének időpontját, másfelől a doktoranduszképzésben a hallgatói jogviszony idejét, valamint a hallgatói jogviszony szüne teltetését szabályozza. Ez a szabályozás feljogosítja az intézményt arra, ha az úgynevezett abszolutórium megszerzését, illetőleg az utolsó évfolyam sikeres befejezését követően a hallgató nem teszi le a záróvizsgát, akkor a záróvizsgaidőszak utolsó napjá val megszüntesse ugyan az intézmény a hallgatói jogviszonyt, de a hallgatói jogviszony szüneteltetése ellenére a törvényjavaslat minimum két évig jogosultságot biztosít a záróvizsga letételére. Természetesen az intézmény ennél hosszabb időt is megállapítha t. Hasonlóan a tanulmányi vagy szociális okok miatt szünetelő hallgatói jogviszony időtartamának felső határát, amelyet négy félévben állapít meg, különleges méltányosságot igénylő esetekben a képzés időtartamával azonos időtartamban maximálja, és ezt term észetesen intézményi hatáskörbe utalja. Az idegen nyelvi követelmények teljesítése a felsőoktatási intézményekben sok vitát váltott ki. Vannak olyan szakok, amelyeken ezek teljesítése meglehetősen nehéz. Ezt az ellentmondást kívánja feloldani a törvényjava slat 6. §a azzal, hogy a képesítési követelményekre mint külön jogszabályra utal vissza, és az abban meghatározott államilag elismert nyelvvizsgabizonyítvány megszerzéséhez köti a záróvizsgára bocsátást. Hasonlóan a hallgatók érdekeit szolgálja a törvény javaslat 7. §ában az első alapképzés fogalmának olyan kiterjesztése, amely lehetővé teszi, hogy a hallgató egy alkalommal szakot változtasson. Akik a felsőoktatásban élnek, jól ismerik a felsőoktatás belső problémáit, jól ismerik azt, hogy ma Magyarország on gyakran előfordulnak szakváltások. A szakváltás természetesen összekapcsolódik az állami finanszírozás kérdésével, és ez a változtatás lehetővé teszi, hogy a hallgató egy alkalommal szakot változtasson úgy, hogy a törvényben meghatározott ideig továbbra is államilag finanszírozott hallgatóként folytathassa már megkezdett tanulmányait. Természetesen itt a korábban államilag finanszírozott képzésben eltöltött időt beszámítja a törvényjavaslat. Azt gondolom, hogy ez így igazságos, és lehetővé teszi azt, hog y a hallgatók a tanulmányaik során szakot változtassanak. A törvényjavaslat 1. §a lehetővé teszi, hogy az állami ösztöndíjas doktoranduszférőhelyek mellett a gazdasági és a társadalmi élet szereplői létesíthessenek doktoranduszi ösztöndíjakat. Erre ma tö bb példa van, több cég, vállalat létesített már ilyen ösztöndíjat. Ennek a törvénybe való beemelésével egyfelől bátorítani szeretnénk ezeket a vállalatokat, cégeket ilyen ösztöndíjak létrehozására, másrészt a törvényes kereteket megteremtjük erre. A törvén yjavaslatban két miniszteri rendelet alkotására kérünk felhatalmazást. Az egyik a fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozik. Azért kérünk itt miniszteri rendelet alkotására felhatalmazást, mert számos olyan kérdés van, amelynek a fogyatékosság részleteit ől függően törvényben való szabályozását meglehetősen nehézkesnek, komplikáltnak és a változtatás esetén bonyolultnak látjuk. Az elmúlt tanévben mintegy 250 fő után biztosítottunk fejenként 84 ezer forintos kiegészítő támogatást a felsőoktatási intézmények nek. Azt gondolom, hogy a javasolt miniszteri szintű jogszabályban a fogyatékossággal élő hallgatók életkörülményeit és tanulási esélyeit kívánjuk megkönnyíteni.
