Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VINCZE LÁSZLÓ (FKGP):
1652 Olyan szolgáltatást kell a képzésnek nyújtania, amely javítja az abban részt vevők munkaerőpiaci helyzetét, ehhez a képzéshez a hallgató cége, munkahelye is szívesen hozzájárul. A törvény előkészítése úgy tudom, hogy nagy társadalmi és szakmai előkészítésen, felméréseken, vizsgálatokon és vitán ment keresztül. A jelenlegi helyzet szerint nagyon nehéz és súlyos örökséget kell ledolgozni az európai átlaghoz képest. Például az általán os műveltség terén a lakosság írásolvasás készségének felmérése a 1660 éves korosztály körében 30 százalékos funkcionális analfabetizmust jelent. Ez a szám megdöbbentő. De elég csupán jelezni azt, hogy minden harmadik ember az olvasást részben tudja csak saját maga értelemszerűen elvégezni. Stratégiai kérdés tehát az alapkészségek fejlesztése, valamint az alapműveltség gyarapítása is. Erre a feladatra az állam normatívát biztosít, közel 1 millió embert kell majd ebbe a feladatkörbe bevonni. (19.30) A képz őközpontokban jelenleg folyó szakmai képzés igazodik a munkaerőpiac igényeihez, segíti a munkanélküliek munkába állását. Erre pályázhatnak az önkormányzatok a területi lefedettségük alapján is. A világbanki programok a technikai eszközök beszerzésében soka t segíthetnek. Fontos dolog a felnőttképzésben jártas szakemberek képzése, hiszen ők a specialistái a felnőttképzésben alkalmazandó eljárásoknak. A mindenkori programok az ellátandó feladatokból indulnak ki. Nagyon fontos ismerni, hogy milyen ismeretek els ajátítására van szükség. A felnőttképzésnek alkalmazkodó és rugalmas rendszernek kell lennie, mely előremutat, és a munkaadó, valamint a munkában álló nemcsak jelen, hanem jövőbeni igényeit is kielégíti. Az elméleti és gyakorlati képzés a szakmai képzés te rületén belül együtt kezelendő. Fontos szereplői a képzésnek és segítségre szorulnak a tartós munkanélküliek, ezen belül a pályakezdő fiatalok, a hátrányos helyzetűek, a megváltozott munkaképességűek, a rehabilitálandók. A regionális munkaerőközpontok álta l szervezett tanfolyamokon több mint harmincféle szakmát tanítanak. Az oktatás - mely több mint hétezer különféle tanfolyamon is folyik - hatékonysága igen jónak mondható, hiszen az eredményesség közelíti a 90 százalékot, van, amikor meg is haladja ezt. Jó az ilyen jellegű tanfolyamok létszámmegtartó képessége is. Ennél is fontosabb, hogy a felnőttoktatásban részt vettek közel 60 százaléka abban a szakmában el is helyezkedik, ahol a képzést kapta. A jövőben az emberi erőforrások felértékelődnek, tehát aki a z oktatásra fordítja a pénzét, az jól teszi. Nézzük meg tehát, hogy milyen lehetőségeket és milyen segítséget nyújt a törvény. A felnőttképzési törvény letéteményese a felnőttképző központ lehet, ezek mintegy decentrumok lehetnek a humán erőforrások képzés ében. Fontos képzést bonyolítanak le a népfőiskolák is. Az egyik alapvető követelmény a törvénnyel kapcsolatosan az EUval kapcsolatos harmonizáció. Itt főleg ügyelni kell a különböző rétegprogramok megvalósítására. Kiemelten fontos terü let a magyar vidék szempontjából a mezőgazdaság szereplőinek, a családi vállalkozásoknak képzésbeni helyzetbe hozása. A különböző tanfolyamok elvégzése alapfeltétele lesz majd az EUcsatlakozáskor a magasabb szintű pénzügyi támogatások igénybevételének. A szakszerű gazdálkodás hatékonysága megkívánja a szakmai ismeretek folyamatos gyarapítását, a gazdálkodásra vonatkozó nyilvántartások vezetését és a könyvelések bizonyos szintű ismeretének elsajátítását is. Hasonlóan fontos terület a szociális képzés fejles ztése, mely összefügg a lakosság korösszetételével is. A helyi igényekre támaszkodnak az intézményes keretek, úgymint a dolgozók általános iskolája és a dolgozók gimnáziuma is. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A jelenlegi kormányzat kiemelkedő szerepet váll al akkor, amikor az oktatásra költ. Mindenki tudja, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődési csoda végbement
