Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NÉMETH ZSOLT (MDF):
1629 azt egyébként a végrehajtási törvény kapcsán elmondtam, és ha jól emlékszem, ebben közöttünk nincs vita , elkép esztő korrupció lett úrrá a végrehajtás terén, magyarul ott óriási veszélyek vannak. Nem akarok bővebben beszélni a dologról, szerintem ezen a téren a problémát hasonlóan látjuk. Éppen ezért úgy gondolom, ha az állampolgárok számára egyfajta védelmet lehet adni azzal, hogy az országgyűlési biztosok vizsgálódhatnak ezen a területen, akkor bizony nem feltétlenül indokolt, hogy megfosszuk őket ettől. Ezen tehát szerintem változtatni kellene. Az alapvető probléma az 5. §ban foglaltakkal van. Úgy gondolom, ezt semmi nem indokolja. Az Alkotmánybíróság határozatából sem, az ombudsmanok eddigi tevékenységéből sem és semmi egyéb dologból nem következik az, hogy itt egy körülbelül húsz pontból álló felsorolás legyen, viszont nyilvánvaló, hogy ez jelentős mértékben cs ökkenti az ombudsmanok vizsgálati lehetőségét. Minden egyes ilyen, akár pozitív taxáció arra ad lehetőséget, hogy ezeket mindenki elkezdje eltérően értelmezni. Addig jó, amíg azt mondjuk, hogy általában véve mindent vizsgálhat az ombudsman, de van, amit ne m, és ezt nagyon pontosan, nagyon precízen és nagyon szűk körben lehet és kell felsorolni, mert ne felejtsük el, hogy az ombudsmanok a Magyar Országgyűlés biztosai, a Magyar Országgyűlés nevében, a végrehajtó hatalom ellenőrzése érdekében járnak el és az á llampolgárok érdekeit védik, tehát nem lehet elég tág a vizsgálati joguk. Én semmilyen aggályt nem látok amögött, hogy az ombudsmanok ennek kapcsán olyan állami és szolgálati titkot ismerhetnek meg, amelyek egyébként valóban eléjük kerülhetnek. Ha az az ál lami és szolgálati titok keresztül mehet 50 ezer vagy ötven hivatalnok kezén és ők kezelhetik az állampolgárok legkülönfélébb személyes adatait, akkor azok, akik az állampolgárok érdekeit védik, igenis indokoltan juthatnak hozzá ezekhez az adatokhoz és kez elhetik azokat. Sajnálatos módon azt kell mondanom, hogy a kormányzat ezzel az előterjesztéssel csalárd módon próbálja megzsarolni az ellenzéket, hiszen pontosan tudja azt, hogy a Ház sajátságos működéséből adódóan vagy az egész javaslatot együtt fogadja e l az Országgyűlés, vagy pedig az egész javaslatot együtt kell elutasítani az alapjavaslat tekintetében, ha módosító indítványokat nem fogad el, vagy nem olyan körben fogad el az Országgyűlés, ahogy azt az ellenzék szeretné. Ha ez a javaslat emiatt kudarcot vall, az kizárólag a kormány és a többség felelőssége lesz, mert ha a benyújtást megelőzően korrekt módon - ahogy az egyébként nyolc éven keresztül a Magyar Országgyűlésben divat volt és íratlan szabály - hatpárti egyeztetést tartott volna, akkor most nag y valószínűséggel egy olyan felszólalást tudtam volna elmondani, mint amit a szerzői jogi törvény kapcsán egyébként szívesen tettem. Ezt most sajnos nem tudom megtenni. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, a Szabad Demokraták Szövetsége ebben a formájában e gyáltalán nem tudja támogatni a javaslatot, csak alapvető változtatásokat követően tudnánk elfogadni. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Németh Zsolt úr, az MDF képviselője. NÉMETH ZSOLT (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság márciusi határozata több lényeges ponton megsemmisítette az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993ban megszületett törvény rendelkezéseit. Mind az akkori törvényt megszavazó képviselők, mind a mai Ors zággyűlés mentségéül szolgál az a körülmény, hogy korábban nem volt ilyen jogintézmény Magyarországon, és a mintául tekintett, más országokban működő állampolgári jogokat védő biztosok feladat- és hatásköre egy más jogi környezethez idomult. Tudomásul vess zük, hogy az Alkotmánybíróság döntése értelmében a jövőben az országgyűlési biztos nem vizsgálhatná az Országgyűlés mellett a bíróságokat, a köztársasági elnököt, a közjegyzőket, a bírósági végrehajtókat, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, és bizonyos nyomozati esetek kivételével jogköre az ügyészségre sem terjedne ki. A felsorolt
