Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
1622 az Országgyűlés munkájával, és ha nem vizsgálják is, hogy mit tudom én, egy e llenőrző bizottság létrehozása vagy létre nem hozása sérte állampolgári érdeket vagy sem, attól még a törvényhozással, a végeredménnyel foglalkozniuk kell. A negatív taxációban az ügyészség, a közjegyzők kizárása és a végrehajtók kizárása okozza valóban a legtöbb problémát - ezt bölcsen látta előre államtitkár úr. És az is nagy kérdés, hogy szervezetileg vesszük ki ezeket a felsorolt egységeket a törvény hatálya alól - a logikusabb: az Országgyűlésnél, illetve a bíróságnál ezt a szervezetértelmezést kell h asználni , de nem lehet ezt a szervezetértelmezést használni az ügyészségnél, a közjegyzőknél és a végrehajtóknál. Nem volt még közjegyzői panasz? Majd lesz, mert ott is meg lehet sérteni az emberi méltóságot, ott is lehet sérteni emberi jogokat, mint aho gy ez előfordulhat a végrehajtás során is. Tessék elképzelni az önálló végrehajtót, aki éppen durván beszél az ügyfelekkel, de a jelenlegi törvény szerint ezt az országgyűlési biztos nem vizsgálhatja! Végül a bizottság szószólójává szegődik az országgyűlés i biztosok kérésének, ami az Országgyűlési Hivatal dolgozóinak új besorolására vonatkozik. (Dr. Hende Csaba államtitkár a fejét rázza.) Látom, hogy rázza a fejét. Tájékoztattak minket a kormányzati álláspontról, attól még a jó ügyet képviselhetjük. És ha a szavunk nyitott fülekre talál, akkor mérlegelni tudjuk az álláspontunk megváltoztatását. Ezt a törvényt ebben a formájában nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen. (17.10) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, vane egyéb bizottságnak előadója, kíváne el őadót állítani más bizottság - nem szükséges. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincsen, akkor haladunk tovább. Most az írásban előre jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót, a napirendi ajánlás szerint tíztíz perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Sal amon László úrnak, a Fidesz képviselőjének. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosítása tárgyában előterjes ztett törvényjavaslat alapvetően kettős célkitűzés megvalósítását szolgálja. Egyrészről eleget kíván tenni az Alkotmánybíróság 7/2001. számú határozatából következő törvényalkotási feladatoknak, másrészt az eredeti törvény elfogadása óta szükségessé vált n éhány fontos módosításra tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság említett határozata az Országgyűlés számára anélkül is törvényalkotási feladatot szab, hogy azt maga a határozat kifejezetten előírná. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az Alkotmánybíróság által a törvé nyből ez év december 15ei hatállyal törölni rendelt részeknek helyes jogi rendelkezésekkel, illetve fogalmakkal történő pótlása mellőzhetetlen. A törvényjavaslat elsősorban ezt a feladatot kívánja elvégezni, mire is tekintettel a törvényjavaslat szükséges sége, így az eredeti törvény módosításának a szükségessége aligha vitatható. Az eredeti törvény módosítása alkalmat ad arra is, hogy az intézmény szerepének és működésének egyes tapasztalatai okán, illetve jogrendszerünk bizonyos változásai következtében s zükségessé vált változásokat megfontolás tárgyává tegyük, és azokat az eredeti törvény további módosításaként megvalósítsuk. A kormány helyesen jár el akkor, amikor az intézményrendszer átfogó felülvizsgálatát nem tűzi ki célul. Ilyen felülvizsgálatra, ha az egyáltalán szükséges, az intézmény életében eltelt rövid idő még messze nem nyújt sem kellő alapot, sem megfelelő tapasztalatokat. Ez azonban nem állhat útjában annak, hogy az eddig szerzett ismereteink alapján a szükségesnek látszó módosításokat végreh ajtsuk. Ez a szempont általánosságban ugyancsak az előttünk fekvő törvénymódosítás szükségességét igazolja. A törvényjavaslat mindkét kérdéskörben helyes, jól végiggondolt terveken alapszik. Egyetértünk azzal, hogy az országgyűlési biztosok hatásköre az Or szággyűlés közhatalmi tevékenységének vizsgálatára ne terjedjen ki. Ez már önmagában következik abból az alkotmányügyi konstrukcióból,
