Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP):
1611 magatartás szabályait. A sui generis jog alkalmazása teszi lehetővé, hogy a felhasználók ne lépjék túl az őket megillető jogosítványokat, és ezzel ne ártsanak a befektetőknek. Így válik lehetővé eljárás lefolytatása a zok ellen a versenytársak ellen, akik konkurens termékeikhez élősködő módon merítenek más forrásokból, és azokkal utána saját termékként lépnek fel a piacon. Tisztelt Országgyűlés! Az információs társadalom kiépítése alapvető fontosságú Magyarország számár a is. Az információk adatbankokból való lehívását nagymértékben segítette az internet terjedése. Bevezetőmben említettem már a háborút. A valósághoz tartozik, hogy a háborúra való felkészülés döntő mértékben segítette az internet létrehozását. Az amerikai hadügyminisztérium kutatási programjának célja az volt, hogy egy számítógépek közötti adatkommunikációs hálózatot úgy építsenek ki, hogy a hálózat egy elemének kiesése esetén is a hálózat többi eleme korlátlanul működőképes maradjon. Egy gyakorlatilag elpu sztíthatatlan kommunikációs rendszert építettek így ki. 1998as adatok szerint akkor 70 ezer hálózatból álló rendszert kötöttek össze, az akkori becslések szerint 50100 millió között volt a felhasználók száma, amely szám azóta is állandóan emelkedik. A fe jlődés persze nem állt meg, ma már megfigyelhető a telefon és a számítástechnika mellett a televízió betársulása is az informatikai adatátviteli rendszerekbe. Korábban elképzelhetetlen mennyiségű adatbázishoz jutnak hozzá a hazai internetfelhasználók is. T alán ezért is várja el tőlünk az Európai Unió, hogy mi is az ő normáikhoz hasonlóan védjük az adatbázisok készítőinek jogait. Tisztelt Országgyűlés! A közismert mondás szerint a puding próbája az evés. A gyakorlat dönti majd el, hogy jól szabályoztuke a s zerzők, adatbáziselőállítók védelmét. A tervezetben van néhány előírás, amely mindenképpen pontosítást igényel. Például a 84/A. § (5) bekezdése alapján az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényel. A jelentős ráfordítás fogalmát célszerű lenne a törvényben pontosítani, a későbbi viták elkerülése céljából. Vagy: a 84/C. § (1) bekezdés 3. pontja szerint bírósági, tová bbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható a célnak megfelelő módon és mértékig. Vajon ki dönti el, hogy mi a megfelelő mód és mérték? Hatósági eljárás k eretében egy bizonyítási eljárás során miért kell és kinek kell dönteni az újrahasznosításról? Ezek a túlságosan tág szabályok sérthetik a szerzők érdekeit. A törvénytervezet indoklása többször is hivatkozik az európai uniós csatlakozás feladataira. Kedvez ő tendencia, hogy a kormány előterjeszti az egyes tárgyalásra kerülő témáknál a csatlakozási követelményeknek megfelelő joganyagot. Azt is látni kell azonban, hogy az Európai Unió egy rendszer, amelyhez való csatlakozásunk nem valósul meg automatikusan egyegy átvett jogi norma segítségével. Az alkotáshoz, a művek szerzéséhez, létrehozásához alkotó légkörre is szükség van. Ez a légkör ma hiányzik Magyarországon, és ezen sürgősen változtatni kell. Ha ezt nekem nem hiszik el, javaslom elolvasni Macskássy Izol da művésznő közelmúltban megjelent nyilatkozatait a művészek életérzéseiről a mai Magyarországon. Tisztelt Országgyűlés! Törekednünk kell arra - és ehhez mi minden szükséges támogatást megadunk , hogy a magyar munkaerő ne értékelődjön le az uniós csatlako zás során se. Hazai szerzőink minél nagyobb számban váljanak adatbázisok készítőivé, és ne rekedjünk meg csak a felhasználás szintjén. Mert mennyit is ért jelenleg egy magyar műszaki ember, egy potenciális alkotó? Külföldön munkát vállalók beszámolóiból tu dom, hogy jelenleg a többségük hazai végzettségéhez képest alacsonyabb munkakör betöltésére kényszerül. Például a mérnök technikusi, a technikus szakmunkási, a szakmunkás betanított munkákat végez. Ez sajnos akkor is így van, ha egy részük ezt itthon nem s zívesen vallja be, a kizsákmányolás egyéb formáiról már nem is beszélve.
