Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a gazdasági miniszterhez - "A hivatalos mértékű infláció és a maginfláció közötti hatalmas eltérés szűkítésére mit kíván tenni a kormányzat?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. MATOLCSY GYÖRGY gazdasági miniszter: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
161 százalékot jóval meghaladó felvásárlási haszon, sőt a termelők kifizetésének igen hosszú határideje vagy teljes elmaradása. Kérdezem tehát, hogy kíváne végre valamit tenni a kormányzat az átlagos infláció és a maginfláció közötti hatalmas különbség eltüntetése vagy legalábbis jelentős csökkentése érdekében. Ha igen, remélem, nem úgy, hogy az átlagos inflációt kívánja közelíteni a maginflációhoz, hanem fordítva. Kíváne valamit tenni, és ha igen, mit azért, hogy végre ne a felvásárlókhoz, hanem a termelőkhöz kerüljön a fogyasztók által fizetett ár nagyobbik hányada? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : A kérdésre Matolcsy György gazdasági miniszter úr vál aszol. Tessék! DR. MATOLCSY GYÖRGY gazdasági miniszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mint mindannyian tudjuk, a fogyasztói árindex és a maginfláció között jelentős különbség van. Ön is említette az első félévi adatok at. Elvileg az a különbség, amit a Központi Statisztikai Hivatal számításai mutatnak, hogy a fogyasztói árindex körülbelül kétezer termék adatai alapján alakul ki, a maginflációban pedig már nincs benne az idényélelmiszerek, illetve a szintén jelentős árin gadozásokat mutató üzemagyagok ára. (13.20) Az, hogy félévben hogyan alakulnak ezek az árindexek, nem jelent semmit az egész évre vonatkozóan; vannak évek, amikor a maginfláció magasabb, mint a fogyasztói árindex, van, amikor fordítva van, Magyarországon m ind a kettőre volt példa az elmúlt három évben; ma ez a helyzet, ahogy a képviselő úr leírta. A kormány a maginfláció és a fogyasztói árindex közötti különbség mérséklésére semmilyen különleges intézkedést nem tud tenni. Az általános gazdaságpolitikán belü l tud inflációellenes lépéseket tenni, és meg is teszi ezeket. Ezért határoztunk az árfolyampolitika módosításáról, amelynek igenigen jó hatása van a magyarországi inflációs folyamatokra. Ha a képviselő úr figyeli az inflációs adatokat, a havi adatokat, akkor láthatja, hogy az év második felében a fogyasztóiáremelkedés jelentős mérséklése történt, tehát az ütem mérséklődik, 10 százalék alá csökken, és év végére elérjük azt a célunkat, hogy 78 százalék közé csökkenjen a havi infláció. A kormány tehát az általános gazdaságpolitika keretében tud tenni a maginfláció és a fogyasztói árindex közötti különbség mérséklésére, különleges intézkedések nincsenek a birtokában, különösen nincsenek az idényjellegű élelmiszerek és a szabadáras üzemanyagok területén. Kös zönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Viszontválaszra megadom a szót. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm. Igen szomorúan hallgattam a miniszter úr válaszát, ugyanis egyszerűen nemcsak én, hanem ú gy gondolom, az ország lakosságának jelentős része sem tudja azt elfogadni, idézem: "hogy fél évre hogyan alakultak az indexek, az nem jelent semmit". De bizony, nagyon is jelent, és nagyon sok mindent jelent azoknak az embereknek, akiknek az első félévben is kellett tejet, kenyeret, cukrot és egyebeket, lisztet vásárolni, alapvető élelmiszert minden áldott nap; annak hiába mondjuk februárban, hogy majd talán októberben csökkenni fog ez az index - nekik bizony jelent! Lehet, hogy vannak emberek, akiknek nem jelent semmit ez az index, de a 10 millió állampolgárból 9,5 milliónak bizonyosan jelent.
