Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1590 perorvoslattal nem támadható meg, akkor is a Legfelsőbb Bíróság megállapíthassa a jogerős ítélet törvénysértő voltát. (14.20) A határidő nélkül előterjeszthető rendkívüli jogorvoslat nyomán hozott határozat akkor hat ki az elítéltre, ha őt fel kell menteni vagy vele szemben enyhébb joghátrányt kell alkalmazni. A törvényjavaslat tehát a törvénysértően szigorú büntetés enyhítésére is lehetőséget ad a jövőben. A most hivatkozott törvény építette be hatályos jogunkba a jogegységi eljárás szabályait azzal a céllal, hogy kiszűrje a büntető ítélkezésből a büntetőjog alapkérdései tekintetében eltérő értelmezést és gyakorlatot. Az új büntetőeljárási törvényből átvett jogintézmény rendelkezéseit a java slat annyiban módosítja, hogy ezen eljárásnak különösen akkor van helye, ha az ítélőtábla, megyei vagy helyi bíróság elvi kérdésben korábban hozott jogerős határozattól eltérő határozatot hoz. Az elvi kérdéseket vizsgáló eljárás során is az ártatlanul elít éltet fel kell menteni, tehát e jogintézmény is a védelem jogainak szempontjából jogorvoslatnak tekintendő. Az egyfokúvá változott rendes jogorvoslati rendszer mellett megnőtt a jelentősége a felülvizsgálati eljárásnak, amely az Alkotmánybíróság által megs emmisített rossz emlékű törvényességi óvást váltotta fel. Ma már jogtörténeti tananyaggá vált ez az intézmény, megemlíteni e helyütt talán csak azért fontos, mert az 1993. január 1jén bevezetett felülvizsgálati eljárás nem váltotta be a hozzá fűzött remén yeket. Igaz, ezek a remények eleve túlzottak voltak, hiszen az ügyvédi kar egy kvázi új, rendes jogorvoslatot remélt a törvényességi óvás helyett. A Legfelsőbb Bíróság a törvény szűkszavúsága miatt maga kényszerült kialakítani a felülvizsgálat határait, és azt megítélésem szerint óvatosságból, talán túlzott óvatosságból inkább a jogalkotói szándékhoz képest is szűkítette. Az ügyvédek pedig ezt észlelve, a megalapozatlanságot is - kis túlzással - súlyos eljárási szabálysértésként próbálták feltüntetni beadvá nyaikban. A felülvizsgálati kérelmek mára már alkalmatlanná váltak rendeltetésük betöltésére, hiszen elbírálásukra több évet kell várni. Ez a jogintézmény akkor tudja elfoglalni méltó, megítélésem szerint az eredeti törvényhozói szándéknak megfelelő helyét a jogorvoslati rendszerben, ha a bírósági szervezetet átalakítjuk, és a teljes jogorvoslati rendszer egymással összefüggő, egymást kiegészítő elemeit újraszabályozzuk. A javaslat, amely a felülvizsgálati eljárás szabályait a módosítandó és a hatályos jogs zabályhoz képest is megváltoztatja, szélesebb körben engedi meg a jogerős ítéletek felülvizsgálatát. Az alkotmányos jogok érvényesülését két, általam kiemelt garanciális szabály biztosítja. Egyrészről a hatályos jogi szabályozással szemben, a büntetőeljárá si törvénnyel egyezően az első fokon jogerőre emelkedett ügydöntő határozattal szemben is megengedi a felülvizsgálatot, s ez a Be.től eltérően az indítvány előterjesztésére jogosultak személyi körét és a kérelem alapját képező indokokat pontosabban jelöli meg. Másrészről a javaslatnak új és lényeges rendelkezése az, amely az igazságszolgáltatás részére kötelezettséget állapít meg az alábbiak szerint: "Ha bármely hatóság, bíróság vagy hivatalos személy hivatali hatáskörében azt észleli, hogy a büntetőügyben a terhelt sérelmére a 405. vagy 406. §ban meghatározott, tehát a felülvizsgálatot megalapozó törvénysértés történt, köteles erről a Legfőbb Ügyészséget értesíteni." A jogorvoslati rendszert azért tartottam szükségesnek ilyen terjedelemben elemezni, mert meggyőződésem szerint a rendes és a rendkívüli jogorvoslatok egész rendszere és nem az egyszeri vagy kétszeri fellebbezés lehetősége tanúskodik arról, hogy a védekezéshez való jog megfelelő biztosítékaival rendelkezike büntetőeljárási jogunk. Véleményem s zerint a sértetti jogok büntetőeljáráson belüli érvényesülése is a törvényhozás és a jogalkalmazás alkotmányos kötelezettsége. A büntetőeljárási törvény és a javaslat együttesen nagy előrelépést jelent ezen a területen, ezt jelzi a pótmagánvád bevezetése. A sértettnek a törvény a jövőben magadja azt a jogot, hogy pótmagánvádlóként lépjen fel a feljelentés elutasítása, a nyomozás megszüntetése, a vád elejtése, illetve - és ezt a javaslat tartalmazza - a vádelemelés
