Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
1578 Nem igazán értem az előterjesztés 4. § (2) bekezdését, amely szerint akkor sem lehet megszüntetni a jogi személyt, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, vagy a jogi személy országos közüzemi szolgáltató, vagy nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül, vagy honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál, ha a jogi személy tevékenysége bűncselekmény elkövetését szolgálja. Vegyük ezek közül csak a legkisebb súl yút, az önkormányzati feladat ellátását! Miért ne lehetne az önkormányzati feladatot ellátó, de valójában bűncselekmény leplezését szolgáló jogi személyt megszüntetni? Szerintem nyugodtan meg lehet szüntetni, és az önkormányzati feladat ellátására pedig lé tre lehet hozni egy valóban a feladat ellátását szolgáló, semmiféle bűncselekményt nem leplező jogi személyt. Ugyanez igaz más szervekre is, de most csak a legegyszerűbbet próbáltam vázolni. Ezáltal az ellátás is biztosított maradna, és nem lehetne az ellá tási kötelezettségre hivatkozva kibújni a jogi következmények alól. (13.10) Gondot okoz számomra a 6. § (3) bekezdése is, amely szerint a pénzbírságot meg nem fizetés esetén a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell behajtani. Ez alapelvnek természetes és helyes is, de mi a helyzet akkor, ha nincs pénze a jogi személynek, vagy nincs annyi pénze, amennyi a pénzbírság összege. Tudom, ilyenkor a végrehajtás eredménytelen lesz, de talán mégsem ez a cél. (A jegyzői széket Kocsi László foglalja el.) Miért ne lehetne ilyen esetben az elkövető természetes személy felé fordulni, aki esetleg akár legálisan is - például fizetés, jutalom, osztalék formájában - részesedett a jogellenes cselekménnyel a jogi személy által megszerzett pénzből? Annyira összefügg és annyi ra járulékos a jogi személy felelőssége, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen esetben, amikor a pénzbírság a jogi személyen nem végrehajtható, miért ne lehetne visszahatni az elkövető természetes személyre, és ráhárítani ezt a felelősséget. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy helyes azt bevezetni, hogy a Jogegységi Tanács egyedi ügyekben olyan hatáskörrel rendelkezzen a Legfelsőbb Bíróságon, hogy az általa törvénysértőnek tartott rendelkezést hatályon kívül helyezze. Megítélésem szerint a Jogegységi Tan ácsot nem arra hozták létre és nem is az a feladata, hogy egyedi ügyekben hozzon döntéseket, megsemmisítsen, hatályon kívül helyezzen. Ugyanis ezáltal a jogegységi határozat, amely ma kvázi jogforrásként működik, konkrét jogforrássá válik, azzal a furcsasá ggal, hogy a Jogegységi Tanács hozza a kvázi jogforrást jelentő határozatot, és mindjárt ugyanő alkalmazza is azt konkrét esetekben. Ezáltal megítélésem szerint sérül a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek szétválasztásának alkotmányos alapelve. Végezetül, más is említette már a hatálybalépés furcsaságát. Én is furcsállom. Az okát sem értem és az időpontját sem. A tervezet szerinti távoli és bizonytalan időpont a hatálybalépésnél azt jelenti, hogy biztosan még évekig nem fog hatályba lépni, addig tehát hívju k fel az elkövetők figyelmét: nyugodtan lehet bűncselekmény elkövetésére vagy annak leplezésére jogi személyt létrehozni, működtetni, évekig lehet a jelenlegi, már most is láthatóan korlátozandó tevékenységet folytatni. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) És mi van akkor, ha az európai uniós csatlakozásra a népszavazás netán nemet mond? Akkor sohanapján nem lép hatályba a törvény? Célszerű lenne a majd valamikor - lehet hogy sohanapján - határidő megjelölésével szembe n egy konkrétabb és közelebbi időpontot megjelölni. Ma ugyanis még sem Magyarországon, sem a nyugateurópai országokban senki nem tudja megmondani az ország konkrét csatlakozásának időpontját, azt pedig pláne nem, hogy mikor történik ennek a törvénynek, má rmint a csatlakozási törvénynek a magyarországi parlamenti elfogadása.
