Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
1574 választja legjobb tudomásom szerint, illetve m ég nincs hatályban ilyen jellegű szabályozás, bár kétségtelen tény, hogy európai uniós tagállamokként ők könnyebben megtehetik, mint egy jelölt ország, akinek jóval kisebb mozgástere van az ilyen jellegű presszióval szembeni ellenállás tekintetében. A mási k nagy probléma, amelyet már az elején bevezetőként említettem a törvényjavaslattal kapcsolatban, az a konkrét szabályozási megvalósítás. Ennek a törvénynek - és nem szeretnék kitérni azokra a feltételekre, hiszen ez viszonylag hosszan benne van a törvényb en, az előttem szólók is ismertették, nem erre szorítkoznék, hanem az ebből eredő következtetésekre , tehát bizonyos feltételek megvalósulása esetén a szankció hármas kört ölel fel. Az egyik a jogi személy megszüntetése, ez adja igazából a legsúlyosabb és a legfontosabb szankcionálási lehetőséget. A másik: tevékenységének a korlátozása, koncessziós, közbeszerzési eljárásokból, állami támogatásokban való részvételből való kizárás lehet ilyen következmény. Harmadrészt pedig a pénzbírság, amely a vagyoni előn y háromszorosára terjedhet ki, és minimum 500 ezer forint. A bizottsági vitában is fölvetettem, már az előttem szólók is említették, sőt az államtitkár úr expozéjának végén szintén kitért erre a problémára. Én akkor azt hittem, hogy a megszüntetéssel kapcs olatban jó megoldást fog tudni adni az államtitkár úr. Nem ez történt, az államtitkár úr annyit tett, hogy elismerte: egy létező problémáról van szó, és így a törvényjavaslat ebben a formájában nem biztos, hogy helyes megoldást alkalmaz. Erre a problémára nem kaptunk választ a bizottsági vitában sem, pedig ez a probléma megkerülhetetlen a törvény egésze szempontjából, hiszen az égvilágon semmi értelme nincsen annak, ha a megszüntetés olyan problematikus, mint ahogy azt majd talán a következő példából - ha e lmondhatom - világossá válhat mindenki számára. Nevezetesen arról van szó, hogy amennyiben a bíróság úgy találja, a törvényi feltételek fennállnak, akkor szankcióként megszüntetheti az adott jogi személyt. Itt elsősorban nyilván gazdasági társaságok azok, amelyek leggyakrabban szóba jöhetnek majd a későbbiek során. Ez a megszüntetés a törvény erejénél fogva természetesen csak jogutód nélküli megszüntetés lehet. Sem a törvény indokolása, természetesen maga a normaszöveg sem, sem a szóban elhangzott kiegészít és sem a bizottsági ülésen, sem itt a Ház plenáris ülésén nem adott magyarázatot arra, hogy azok a következmények, amelyek a megszűnésből, a jogutód nélküli megszűnésből erednek, vajon megoldhatóke, vajon korrigálhatóke, mert hiszen a jogutód nélküli meg szűnés sokkal inkább szolgálhat a megszüntetett cég előnyére, mint hátrányára. Ha azt az esetet vesszük, amiről részben szól a törvényjavaslat, hogy egy olyan bűnszervezet tagjairól van szó, akik mondjuk, egy pénzmosásból, bűncselekmények elkövetése kapcsá n kellő mennyiségű anyagi tőkére tesznek szert, alapítanak egy céget, és az egyébként jogellenesen, bűnösen szerzett vagyontömeggel a későbbiek során ebben a cégben szabályosan, törvényesen kezdenek el gazdálkodni, mondjuk, autókereskedést hoznak létre, és vevőkkel kerülnek pénzügyi és egyéb kapcsolatokba, folyik a gazdasági társaság tevékenysége, és ennek a tevékenységnek a kapcsán nyilvánvalóan akár adósságot is felhalmozhatnak. (12.50) Ha később kiderül, hogy az egyébként korábban jogtalanul, bűncselekmé ny útján szerzett vagyonnak az kell legyen a következménye ezzel kapcsolatban, hogy a bíróság megszünteti a céget, akkor igazából a zavarosban halászók fognak rajta nagyon sokat nyerni. Ha rosszindulatú szeretnék lenni, akkor akár úgy is fogalmazhatnék, ho gy már nagyon sokan várják ezt a törvényt, azok, akik szeretnek a zavarosban halászni, mert iszonyú jó lehetőségeket fog adni arra, hogy az ilyen jogutód nélküli megszüntetés számukra lehetővé tegye további csalárd üzletek lebonyolítását. Nos, úgy gondolom , hogy ez így semmiképpen nem fogadható el. A törvényjavaslat második fejezete foglalkozik a büntetőeljárási rendelkezésekkel. Itt igazából egy miniatűr büntetőeljárási törvénnyel kerülünk szembe, hiszen kitér a hatáskör, illetékesség, képviselet, zár alá vétel, nyomozás, első- és másodfokú eljárás szabályai, bűnügyi költség viselése,
