Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1554 mintha nem is létezne. Mi tehát azt mondjuk, hogy a hivatalos személy más jellegű bűncselekményről való tudomásszerzését is, illetve az azzal kapcsolatos feljelent és elmulasztását is szankcionálni kellene. Helyesnek tartjuk, hogy a korral haladva a számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának a büntetése is belekerült a törvényjavaslatba. Nagyon jól tudjuk, hogy az utóbbi néhány é vben bizonyos személyek hol szórakozásból, hol egyéni előnyök szerzése végett hogyan élnek vissza a számítástechnika adta lehetőségekkel. Igenis éppen itt az ideje, hogy ezeknek a néha csak játéknak vagy diákcsínynek tűnő eseményeknek véget vessünk és bünt etőjogilag szankcionáljuk. Egyetértünk azzal is, amire csak utal ugyan a tervezet, hogy jogi személlyel szemben is intézkedés legyen alkalmazható. Ez úgyis a következő napirendi pont lesz, ott majd részletesen elmondjuk, de hogy ez bekerült ide is, legaláb b utalás jelleggel, azt helyesnek tartjuk. Végre megjelent egy olyan elem is, ami szerintünk régen kellett volna, hogy a hatósági eljárás akadályozásának a büntethetősége megfogalmazást és szankcionálást nyert, ugyanúgy, mint a bírósági végrehajtás akadály ozása és ennek a törvénybe foglalása. Nagyon jól tudjuk, hogy bírósági végrehajtók és más hatósági személyek is időnként milyen inzultusoknak, fenyegetéseknek vannak kitéve a munkájuk végzése során, ezt eddig önálló büntetőjogi védelem nem illette, nem élh ettek ezzel a lehetőséggel. Örülünk, hogy ez végre megfogalmazást nyert. A Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselőcsoportja magáévá tudja tenni a most tárgyalt törvényjavaslat szervezett bűnözést megcélzó koncepcióját. Ettől függetlenül a MIÉPfrakció a Btk. normatív szövegét - legyen az bármilyen jóra és szakszerűre sikeredett is - nem tartja a bűnözésnek mint társadalmi jelenségnek a kezelésére önmagában alkalmasnak és elégségesnek. Ennek érvényesüléséhez ugyanis egyéb feltételek is szükségesek. Az egy éb feltételek mellett leginkább a bűnüldözés technikai feltételeinek megteremtéséről, a rendőrök megbecsüléséről, szakmai érvényesüléséről szokás beszélni. Ennél többről van azonban szó. A rendőrség, az ügyészség, a bíróság természetesen kapja meg a büntet ő igazságszolgáltatáshoz szükséges infrastruktúrát. Ez a professzionális és egymással hierarchikus viszonyban álló szervezeti rendszer tegye a dolgát, ahogy tudja, és próbálja érvényesíteni az állam büntetőjogi igényét. Van azonban ezzel szemben egy másik Magyarország is, amely a bűnözéssel együtt él, és amely szenvedő alanya a bűnözők tevékenységének. Az ő magatartásában is vannak le nem becsülhető és kiaknázható források. Még nem találtak fel egyetlen olyan büntető igazságszolgáltatási szervezetet, sőt se mmilyen közszolgáltatási szervezetet, amely a lakosság hatékony segítsége nélkül képes lenne tartósan eredményesen működni. (11.10) Az a véleményünk, hogy a bűnüldözésben mindenképpen szükséges lenne a hatóság aktívabb segítségét igénybe venni. Az idő rövi dsége miatt most nem akarok ennek a részleteibe belemenni, de tudjuk, hogy ma az emberek nagy többsége elidegenedett a rendőrségtől, a bíróságtól, a hatóságoktól. Ezen az alapálláson kellene gyökeresen változtatni, és meggyőződésünk, hogy ez a bűnüldözést is nagyon hatékonyan segítené. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk: a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportja támogatja ezt az előterjesztést, de meggyőződésünk, hogy önmagában ez javít ugyan, de nem elegendő mértékben javít a bűnüldözésen, szükség es tehát a polgárok és a lakosság bevonása is a bűn üldözésébe, hogy gyökeres változást érhessünk el. Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Hende Csaba tapsol.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra jelentkezett Hende Csaba államtitkár úr, az Igazságügyi Miniszt érium államtitkára. Megadom a szót.
