Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BODA ILONA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
1544 A javaslat talán legvitato ttabb része a bűnszervezet meghatározása. A 19. § (5) bekezdése szerint bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándéko s bűncselekmények elkövetése. Problémás az öt év mint határ, hiszen elképzelhető, hogy a bűnszervezet enyhébb megítélésű bűncselekmények végrehajtására jön létre. Meggondolandó olyan elemek beépítése, mint a hierarchikus felépítés vagy a feladatmegosztáson alapuló működés. Végül szeretnék szólni egy hiányérzetünkről. Egyetértünk a kulturális javak és a kegyeleti emlékek rongálóinak súlyosabb szankcionálásával. Hiányoljuk azonban a közösség elleni izgatás újraszabályozását. A legfőbb ügyész úrnak az igazságü gyminiszter asszonyhoz írt levele, de napjaink történései is szükségessé teszik ezt a szabályozást. Összefoglalva: a törvényjavaslatot szükségesnek tartjuk, de nem elégségesnek. Szembe kellene nézni a korrupció és a szervezett bűnözés valós okaival, valam ennyi megnyilvánulásával. Minden erőt mozgósítani kellene a társadalmi okok megszüntetésére, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás megerősítésére. Végül: át kellene gondolni a törvényjavaslat vitatott rendelkezéseit. Ehhez módosító indítványok elkészítésé vel és benyújtásával kívánunk segítséget nyújtani. Őszintén reméljük, hogy ezeket a módosító javaslatainkat el fogja fogadni a kormány, és akkor van lehetőség arra, hogy a szocialista frakció megszavazza a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Boda Ilona képviselő asszonynak, a Független Kisgazdapárt részéről; őt majd Hankó Faragó Miklós követi, az SZDSZtől. DR. BODA ILONA , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A büntető törvénykönyvhöz fűzött legnagyobb igény mindig is a stabilitás igénye volt, az, hogy az életviszonyokat hosszú távra és kiszámíthatóan szabályozza. Sajnos korunk napi valósága ezt az által ános követelményrendszert, úgy tűnik, több soron áttöri. A büntető törvénykönyv legutóbbi nagyobb módosítására 2000 márciusában került sor, ám felgyorsult, változó világunk kikényszerítette, hogy azóta két kisebb terjedelmű törvény ismét módosította a kóde xet. A kormány pedig most szeptemberben benyújtotta a Házhoz a Btk. újabb és most már nagyobb terjedelmű módosításáról szóló törvényjavaslatot. Amint arról a miniszteri indokolás számot ad, a törvényjavaslat benyújtásának elsődleges oka, hogy az európai un iós követelményeknek hazánk büntetőjoga is megfeleljen. Ezzel a kitétellel mindenképpen egyet kell hogy értsünk. Úgy gondolom, hogy a kormány által kitűzött cél ezzel a megfogalmazással indokolható és elfogadható. A változásokat, amelyek ebben az előttünk fekvő javaslatban fekszenek, alapvetően három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba azok a módosítások tartoznak, amelyek a bűnözés szerkezetében, összetételében bekövetkezett változások következményeit vonják le, egyben igazodnak az Európai Unió és az ENSZ által megfogalmazott jogi dokumentumokhoz. A törvényjavaslat itt felsoroltak közötti leglényegesebb elemének a bűnszervezetre vonatkozó hatályos rendelkezések korszerűsítését tartjuk, amelyek jogharmonizációs kötelezettségeinkkel függnek össze. A bűns zervezetre vonatkozó hatályos jogi szabályozásunk ugyanis eddig nem felelt meg nemzetközi kötelezettségvállalásainknak. A mostani módosítás arra irányul, hogy a bűnszervezet fogalmát az ENSZ e tárgyban kidolgozott egyezményeinek és az Európai Unió által ki bocsátott normáknak megfelelően határozza meg, vagyis a bűnszervezetet önállóan határozza meg, ne utaljon vissza a magyar büntetőjogban már bevett bűnszövetség fogalmára, tehát mintegy sui generis tényállásként szabályozza magát a bűnszervezetet mint fogal mi elemet. A módosítás másik eleme, hogy a Btk. ne egyes bűncselekmények minősítő körülményeként határozza meg a bűnszervezet keretében történő elkövetést, hanem általános részi rendelkezéssel írja
