Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1535 pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalá sáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8án kelt egyezményt hirdette ki. A hatályos szabályozás az egyezmény rendelkezéseinek megfelel, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a megelőző bűncselekmény elkövetőinek mentesülése a pénzmosás miatti felelősségre vonás alól az egyezmény értelmében lényegében az államok számára biztosított fenntartási lehetőségnek tekinthető. Az egyes államok pénzmosással szembeni fellépését vizsgáló szervezetek értékelési gyakorlata során kialakult el várás a megelőző bűncselekmény elkövetői által megvalósított pénzmosás szankcionálhatóságának megteremtése, az úgynevezett saját jövedelemre elkövetett pénzmosás. Magyarország jogi megoldását 1998. október 1216. között vizsgálta meg az Európa Tanács pénzm osás elleni intézkedéseket vizsgáló szakértői csoportja, és ajánlásként fogalmazta meg a saját alapok tisztára mosása szankcionálásának lehetőségét. (9.30) A javaslat erre tekintettel koncepcionálisan alakítja át a pénzmosásnak a Btk. 303. §ában foglalt t ényállását, megteremtve a megelőző bűncselekmény elkövetőinek büntethetőségét a pénzmosás miatt is. Az elkövetési magatartások úgy módosulnak, hogy lehetővé tegyék a megelőző bűncselekmény elkövetőinek pénzmosás miatt történő felelősségre vonását. A pénzmo sás tényállásának védett jogi tárgya a szervezett bűnözés elleni minél hatékonyabb küzdelemhez fűződő társadalmi közösségi érdek. A szervezett bűnözés hazai és nemzetközi elterjedésével jelentős pénzeszközök és anyagi javak halmozódnak fel a szervezett bűn özői csoportok kezében. E csoportok a bűnös úton szerzett pénzek jelentős részét a legális gazdaságban próbálják befektetni, aminek célja, hogy a bűnös úton szerzett pénz azonosságát és eredetét elleplezzék, és így azt legális forrásból származónak tüntess ék fel. A piszkos pénzek megjelennek a bankok és egyéb pénzügyi intézmények hálózatában, ezért a pénzmosás büntetendővé nyilvánítása védi az előbb említett intézmények, illetve a legális gazdaság törvényes működésébe vetett bizalmat. Tisztelt Ház! Röviden szólnék az informatikai bűncselekményekről. Az Európa Tanács informatikai bűnözésről szóló egyezményének hivatalos elfogadására 2001 őszén kerül sor. Az egyezmény aláírására először egy 2001 novemberében Budapesten megrendezésre kerülő konferencia keretébe n nyílik lehetőség. Az egyezmény végleges szövege már megállapításra került. Az egyezmény büntetőjogi rendelkezéseivel összhangban lévő hazai szabályozás megteremtése érdekében a tervezet új tényállást iktat a számítógépes csalás helyébe. Az új bű ncselekmények jogi tárgya egyfelől a számítástechnikai rendszerek megfelelő működéséhez, és a bennük tárolt feldolgozott, továbbított adatok megbízhatóságához, hitelességéhez, valamint titokban maradásához fűződő érdek. Másfelől azonban szoros kapcsolatot lehet kimutatni a hagyományos gazdasági bűncselekményekkel is e tényállás kapcsán, mivel a számítástechnikai rendszer zavartalan működése, illetve az adatok hozzáférhetősége, sértetlensége és titkossága elleni bűncselekmények egyben a vagyoni, illetve a ga zdasági viszonyok sérelmét is eredményezhetik. Az új tényállás, az új formában megjelenő számítógépes csalás mellett szankcionálja a számítógépes rendszerbe történő jogosulatlan belépést, a számítógépes rendszerben tárolt feldolgozott adatok megváltoztatás át, törlését vagy hozzáférhetetlenné tételét is. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 51. §a a hatályos Btk. 261. §ában szereplő terrorcselekmény bűntettének törvényi tényállását javasolja módosítani. A módosítási javaslat a terrorista bombatámadások visszaszorításáról New Yorkban 1997. december 15én elfogadott ENSZegyezmény rendelkezéseit vette alapul. Az egyezményt az Országgyűlés idén szeptember 4én erősítette meg, az erről szóló országgyűlési határozatot a Magyar Közlöny szeptember 7én tette k özzé. A kormány szeptember 4ei ülésén döntött az alapul fekvő törvényjavaslat elfogadásáról és az Országgyűléshez történő benyújtásáról. Egy héttel később, szeptember 11én az Amerikai Egyesült