Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1533 A javaslat e rendelkezése azonban mégsem jelenti teljesen a bizonyítási teher megfordítását, sem a javaslat, sem a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat nem hárítja át a bizonyítási terhet a büntetőeljárás alá vont személyre. Továbbra is érvényesül tehát az az alapelv, hogy a bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóság okat terheli. Tisztelt Ház! A javaslat egyik meghatározó eleme a bűnszervezet fogalmának átalakítása, amely jogharmonizációs kötelezettségen alapszik. A bűnszervezet hatályos fogalma nem felel meg a hazánk által aláírt nemzetközi jogi dokumentumoknak, ezér t a módosítás az Egyesült Nemzetek határon átnyúló szervezett bűnözés elleni egyezményének, illetve az Európai Unió dokumentumaiban írt fogalomnak való megfeleltetést célozza. Míg a hatályos jog a bűnszervezet fogalmát a bűnszövetség fogalmára építve, ahho z kapcsolja, a javaslat önállóan határozza meg a bűnszervezet fogalmát. Figyelemmel a bűnszervezetnek a javaslatban szereplő meghatározására, a bűnszervezet keretében elkövetés megállapítható akkor, ha három vagy több személy hosszabb időre, abból a célból szerveződött, hogy ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűntetteket összehangoltan kövessen el, és egy személy legalább egy bűntettet vagy annak kísérletét el is követi. (9.20) A csoport azon tagjai, akik más bűntettet nem követtek el, bűnszervezetben részvétel miatt lesznek büntetendők. A módosítás folytán a Btk. nem bizonyos bűncselekmények minősítő körülményeként határozza meg a bűnszervezet keretében történő elkövetést, hanem általános részi rendelkezéssel írja elő, hogy minden eset ben, amikor az 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt bűnszervezet keretében követik el, a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, az így megállapított felső határ azonban a 20 évet nem haladhatja meg. A javas lat által választott megoldás meghatározó eleme még, hogy a bűnszervezetben részvételt önálló, sui generis bűncselekményként rendeli büntetni. A bűnszervezetben részvétel előkészületi jellegű tényállása már a bűntett bűnszervezet keretében elkövetésére fel hívással, a közös elkövetésben való megállapodással, avagy bármilyen, az elkövetést könnyítő vagy segítő feltétel biztosításával megvalósulhat. És most röviden a korrupcióról. Az elmúlt évtizedben sorra születtek a különböző nemzetközi szervezetekben a kor rupcióval szembeni harmonizált, hatékony büntetőjogi fellépés céljával készült egyezmények, így az Európa Tanács korrupció elleni büntetőjogi egyezménye, az OECD egyezménye a vesztegetésről a nemzetközi üzleti kapcsolatokban, az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit és az Európai Közösségek tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény. Ez a nemzetközi aktivitás jelzi, hogy a nemzetközi szervezetek tagállamai alapvetően átértékelték a korrupciós jellegű bűncselekményeknek a demokratik us társadalom alapértékeit veszélyeztető jellegének súlyát és jelentőségét, és kiemelt figyelmet fordítanak a korrupcióval szembeni büntetőjogi fellépés hatékonyságának növelésére. A vesztegetési bűncselekményekkel szemben növekedett a társadalom érzékenys ége, az ilyen bűncselekmények társadalmi elutasítottsága. Erre figyelemmel, széles körű helyzetfelmérésre alapozva, a korrupció elleni küzdelem területén született nemzetközi ajánlásokat, egyezményeket feldolgozva ez év márciusában a kormány a korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról határozatot fogadott el. E határozat keretei közé illeszkedik a korrupcióval szembeni fellépéssel kapcsolatos módosítások körében a javaslat néhány alábbi rendelkezése, úgymint: Egy tételkerettel emeli a közélet tisztaság a elleni bűncselekmények büntetési tételeit, ezzel egyidejűleg meghosszabbítva e bűncselekmények elévülésének határidejét. A felderíthetőség és a bizonyíthatóság javítása érdekében olyan, büntethetőséget megszüntető okot illeszt be, amelynek célja megtörni a vesztegetés aktív és passzív oldali elkövetői közötti érdekközösséget. A hivatalos személyek esetében indokolt, hogy az állam szolgái, amennyiben hitelt érdemlően tudomást
