Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
1523 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány jelen lévő képviselőjét most nem kérem arra, hogy erre reagáljon, bár azt hiszem, a bírósági ítélet csak arra szorítkozott, hogy a képviselő úr ismertesse az abban foglaltakat. Ügyrendi kérdésben, személyes érintettség okán megadom a szót Kel ler László képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Szomorúan hallottam Zsikla Győző képviselő úr bejelentését. Sajnálom, hogy Zsikla Győző úr túlterjes zkedett azon, amit a bíróság a számára előírt. Igyekezett további sértéseket megfogalmazni velem szemben; igyekezett eliminálni a bírósági döntést; olyan megfogalmazásokat igyekezett a mondanivalója köré szőni, ami miatt a bírósági kereset ellene elindult. És borzasztóan sajnálom, hogy ezt a megszólalását arra használta fel, hogy a megyei bíróság függetlenségét megkérdőjelezze. Ezt visszautasítom, és azt gondolom, ezt minden jóérzésű embernek vissza kell utasítania. Azt gondolom, ez is el kell gondolkoztass on mindenkit arról, hogy vajon milyen morális, erkölcsi alapok és megnyilvánulások húzódnak meg a Ház falain belül. Köszönöm szépen, elnök asszony. Borzasztóan sajnálom, hogy a képviselő úr nem maradt a bírósági ítélet írott szövege mellett; azt gondolom, ez nagyon tanulságos volt. Ez volt az első alkalom, amikor bírósági ítéletet itt, a Ház falain belül ismertetni kellett, és sajnálatos módon nem tudott a képviselő úr felülemelkedni a sérelmein, és tárgyszerűen közölni a megyei bíróság ítéletét. Köszönöm, elnök asszony. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mécs Imre képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából : "1956ról - I. rész" címmel. Megadom a szót a képviselő úrnak, ötperces időkeretben. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm, elnök asszony. A nemzet nagy eseményeit, hatalmas történéseit, különösen a forradalmakat és a szabadságharcokat az utókor mindig igyekezett aktualizálni, tanulságait a jelenkorra vetíteni és értelmezni. Amíg ez arra szolgál, hogy az újabb generációk a maguk számára érthetővé és áttekinthetővé kívánják tenni az egykori jelenségeket, amíg a nemzet gyökereit keresi, és szét kívánja választani a m últból a mérvadót és követendőt a károstól és elvetendőtől, addig ez helyes törekvés, amit minden lehetséges módon támogatni kell. Ha azonban a hatalom, egyes csoportok, pártok a mai normáikat és elvárásaikat, saját elgondolásaikat voluntarista módon vissz avetítik a múltra, és áterőszakolják történelmietlen véleményüket, az már hamisítás, és súlyos hiba. Sajnos nagyon sokan és sokfelől torzítják azt a csodálatos jelenséget, amit annyiféleképp neveztünk, de akik akkor szerény résztvevői, közreműködői és előm ozdítói voltunk a forradalomnak, pontosan tudjuk, hogy a legfontosabb kérdésekben teljes volt az egyetértés. Most nem a svihákokra, a csalókra, a pszeudoötvenhatosok garmadára gondolok, akik volt ÁVHsokként szabadságharcos világszövetségeket, meg újabb é s újabb nemzetőr szervezeteket hoznak létre, hanem a kormányzatra, amely eltorzítja a valóságot, amikor 1956os polgári forradalomról beszél. Amikor olyan erőket és mozgalmakat vetítenek a múltba vissza, amelyek akkoriban nem is léteztek, vagy ha léteztek, valójában súlytalanok voltak. A jobboldali erők csak látensen voltak jelen '56ban. A '45 előtti uralkodó rétegeket, a keresztény úri középosztályt és a holokauszt által jelentős részben elpusztított zsidó polgárság életben maradt tagjait a kommunista dik tatúra megfosztotta javaitól, szabadságától, meggyötörte, és ezért joggal féltek határozott ellenállást tanúsítani a rendszerrel szemben. Ugyanez vonatkozik az egyházakra is.
