Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MOLNÁR LÁSZLÓ (független):
1516 tárcák vélem ényt nyilvánítani. Arra törekszünk, hogy minél rövidebb határidőre, a hatálybalépést követő fél év alatt lehetőség szerint meghozzuk a miniszteri intézkedéseket. Még egyszer megköszönöm képviselőtársaim aktivitását. A konkrétan felvetett kérdésekre - az ál talam elmondottakon túlmenően - miniszter úr fog válaszolni a szavazás előtti záróvitában. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokról történő határozathozatalra következő ülésünkön kerül sor. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mai napon napirend utáni felsz ólalásra jelentkezett Molnár László független képviselő, "Mikor terjed ki az első diploma ingyenes megszerzése az egyetemeken és főiskolákon munka mellett tanulni szándékozó, dolgozó állampolgárokra is?" címmel. Öné a szó, képviselő úr, ötperces időkeretbe n. MOLNÁR LÁSZLÓ (független) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország a kiművelt emberfők, az úgynevezett szürkeállomány tekintetében mindig előkelő helyet foglalt el a világban. Hírünket olyan tudósok öregbítették, mint Sze ntGyörgyi Albert vagy Teller Ede és még sokan mások, akik egyedülálló tudományos munkásságukkal méltán váltották ki a világ elismerését. Mérnökeink felkészültségét és tudását elismerik és értékelik bárhol a világon. Az elért sikereket annak köszönhették, hogy hazánkban mindig is magas színvonalú és ingyenes volt a felsőoktatás. Nem elhanyagolható azonban az a kérdés, hogy a hallgatók milyen áron jutnak a felsőfokú képzéshez, a diplomához, vagyis, hogy úgy mondjam: ki fizeti a révészt? Kezdetben természetes volt, hogy a felsőfokú intézmények nappali, esti vagy levelező tagozatán tanulók úgymond ingyenesen jutottak a diplomához. Azután, 1995ben a Bokroscsomag néven elhíresült megszorító intézkedések következtében bevezették a kötelező tandíjat. Ez azt eredm ényezte, hogy sok fiatal szociális oknál fogva lemondani kényszerült a továbbtanulási szándékról. Ez főleg ott következett be, ahol a szerény jövedelmű család nem tudta finanszírozni gyermeke felsőoktatási tanulmányi költségeit. A polgári kormány 1998ban - meghirdetett programjával egyezően - a felsőoktatási törvény módosításával eltörölte a tandíjat. Az első diploma ingyenes megszerzését garantáló törvény módosítása után munkájuk mellett tanulók - hangsúlyozom, a dolgozó, szegényebb családokhoz tartozó ál lampolgáraink - joggal gondolták, hogy számukra is ingyenes lesz az első diploma megszerzése, különös tekintettel azokra, akik munka mellett azért kényszerülnek diplomát szerezni, továbbtanulni, hogy meg tudják tartani munkahelyüket, és ne kerüljenek ki az utcára. Számukra a munkahelyük nem tudja vagy nem is akarja a képzési díjat megfizetni, néhány kivételtől eltekintve. A hazai magánvállalkozások adóztatása, agyonterheltsége miatt ez tőlük el sem várható. A költségtérítéses képzés igen nagy terhet ró a ha llgatókra, illetőleg azok családjaira. Az oktatás ára - szakoktól függően - 50 ezer és 700 ezer forint között van. Előfordult például 1998ban, hogy egy félévért 450 ezer forint díjat állapítottak meg, és így nem csoda, hogy a meghirdetett 40 férőhelyből c sak egykét helyet sikerült betölteni. Ezenkívül az egyetemek nemcsak a képzési díjat vasalják be a hallgatóktól, hanem vizsgadíj, szakdolgozatelbírálás s a többi címén további 2030 ezer forintot is.
