Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Mikor hagy fel végre a kormány a mezőgazdasági külső üzletrész-tulajdonosokkal folytatott politikai játékával?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1449 fenntartásait hangoztatta - az üzletrésszel kapcsolatos törvény alkotmányellenességét. A Magyar Demokrata Fórum ezt meg sem szavazta; sőt később az önök minisztere - bocsánat a kifejezésért - azt mondta: tudtuk, vártuk ezt, és felkészültünk az újabb, a törvény hatályon kívül helyezését követő állapotokra. Az alkotmánybírósági döntés után a kormány az általa s zínpadra vitt mesével - amely Mátyás királyról szól, hogy hoztam is meg nem is, az itt a galamb, hol a galamb című játékkal - akarja a választások előtt az üzletrésztulajdonosokat hitükben megtartani, még most is kérvén azokat a nyilatkozatokat, amelyeket az eredeti törvény szerint beadtak, jóllehet a kormányhatározat és a miniszteri rendelet úgy szól, hogy csak azok számára lesz üzletrész kifizetve, akiknek a szövetkezete nem áll végelszámolás, felszámolás vagy csődeljárás alatt, valamint amelyek még nem alakultak át 2001. június 30áig. Ennyiről szólna a mese, valójában azonban ezt átverésnek szokták hívni. Mindezek alapján tisztelettel kérdezném meg a miniszter úr távollétében öntől, kedves államtitkár úr, hogy a televíziós reklám által propagált külső ü zletrészkifizetés az összes mezőgazdasági külső üzletrésztulajdonos hány százalékát érinti. Mikor hagy fel végre a kormány a mezőgazdasági külső üzletrésztulajdonokkal folytatott politikai játékával és propagandával? Várom válaszát. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen a képviselő úr kérdését. A képviselő úr interpellációjára Kékkői Zoltán földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr! KÉKKŐI ZOLTÁN földművelé sügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Hogy az ön szavaival éljek: ennyiről szól a mese, a valóságban azonban ezt átverésnek hívják. Miért is keverednek a mese és az át verés elemei az interpellációban? Nem a képviselő úr mostani vehemenciájával, a nagy emócióval előadott érdekvédő szerepével van baj, hanem hogy a képviselő úr immár tíz éve aktív részese az előadott folyamatoknak. Képviselő úr, minden Démoszthenésznél sze bben beszél a tett! Mi akadályozta meg a képviselő urat, hogy, mondjuk, 1994 és 1998 között védje az üzletrésztulajdonosok érdekeit? (Moraj, közbeszólások az SZDSZ és az MSZP soraiból.) A képviselő úr részéről akkor nemhogy a tett, de a szóban történő kiá llás is hiányzott. (Taps a kormánypárti padsorokból.) Emlékszik valaki arra, hogy a képviselő úr, mondjuk, az üzletrész névértékének 10 százalékos felvásárlási gyakorlata ellen felemelte volna szavát? Képviselő úr, rágondolni is rossz, de csak nem az bántj a, hogy az üzletrésztulajdonosok tulajdonuk névértékéhez jutnak? A képviselő úr talán sokallja az üzletrész névértékének száz százalékát? A képviselő úrnak a reklám mint a piacgazdaság alapszolgáltatásával kapcsolatos feltételezéseinél nem akartam hinni a fülemnek. Képviselő úr, ön a reklámmal kapcsolatban a becsapást asszociálja? Ez nem igazán hízelgő egy liberális párt képviselőjére! A piacgazdaság alapháttértevékenységével, a reklámmal szemben ez az averzió a nyugati liberális pártoknál elképzelhetetle n lenne. Úgy látszik, ez is a magyar liberalizmus egyik sajátossága. Nézzük a képviselő úr kérdéseit! Csak zárójelben jegyzem meg, hogy válaszadás csak szabatos kérdésfeltevésre adható. Isten ments, hogy képviselő urat kritizálni merném, de a képviselő úr kérdései nem teljesen egzaktak, nélkülözik a kizárólagos értelmezhetőség kritériumait. A képviselő úr első kérdése: a külső üzletrészkifizetés az összes mezőgazdasági külső üzletrésztulajdon hány százalékát érinti? A képviselő úr ne tudna az üzleti folyam atok előre nem kiszámítható voltáról? Ami előre pontosan megmondható, azt nem üzleti folyamatnak hívják, az más körbe tartozik. Az állam mint egy piaci szereplő a sok között, vételi ajánlatot tett a külső üzletrészekre. Közben a szövetkezetek is nagy számb an élnek elővásárlási jogukkal, a kormány vételi ajánlatának hatására immár a névérték száz százalékán kénytelenek vásárolni. Ez se semmi! - mondhatjuk pestiesen. Ugyanígy a szövetkezet tagjai is élhetnek elővételi jogukkal, de ezenkívül szabadpiaci viszon yok keretében bárki a névérték száz százalékát meghaladó vételi ajánlatot adhat az
