Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VIDOVEN ÁRPÁD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
140 életviszonyait, próbálhatjuk meg jobbá, könn yebbé tenni mindennapjaikat. Ez az időpont pedig most érkezett el, tehát éppen időben vagyunk. Ez a Ház, illetve e Házban szinte valamennyi párt és képviselő az önkéntes hivatásos hadseregre való áttérést tekinti céljának. Vannak azonban olyanok, akik enne k leple alatt felesleges pótcselekvésekre ragadtatják magukat, és vannak olyanok is, akik már eddig is érdemben cselekedtek, és a jövőben is érdemben fognak cselekedni. Az önkéntes hivatásos hadseregre való áttérést szolgálja a sorkatonai szolgálat hat hón apra való csökkentése és az önkéntes tartalékos állomány kategória bevezetése. Az új szolgálati törvény elfogadása pedig egyenesen mérföldkő ezen a rögös úton. Mérföldkő, mert szerződéses katonák nélkül nem létezhet önkéntes hivatásos hadsereg. Ez az első törvény, amely már címében is megjeleníti a szerződéses katona fogalmát. Lényeges új eleme a javaslatnak, hogy egy törvényben, egységesen kerülnek szabályozásra a hivatásos és szerződéses katonák jogai, illetve kötelezettségei. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az önkéntes hivatásos hadseregben az is elképzelhetetlen, hogy ne a hadnagyok száma legyen a legmagasabb és a tábornokoké a legalacsonyabb. Ma, sajnos, nem ez a helyzet. Az úgynevezett tiszti piramis felfordu lt, feje tetejére állt. Míg a tiszthelyettesekből hiány van, addig az alezredesek száma elképesztően magas. Ennek a tarthatatlan helyzetnek, ha nem is egyik napról a másikra, de minél előbb meg kell változnia. Az előttünk fekvő törvényjavaslat alkalmas arr a, hogy segítségével és következtében ez a változás végbemenjen. Ez a törvénytervezet sok új elvvel, szemponttal a szebb, jobb jövőt hozza el a katonák részére, például többek között elismerve azt, hogy állampolgárainkhoz képest honvédségünk személyi állom ánya nagyobb áldozatokat vállal magára és családjára, még a közszolgálati szférában dolgozókhoz képest is. A haderőhöz való kötődés tényleg súlyosan korlátozza az alapvető állampolgári jogok gyakorlását, különösen az élet és a testi épség megőrzéséhez, a s zabadsághoz és a személyi biztonsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához, a szabad véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez és az egyesüléshez fűződő jogokat. (10.20) A szolgálati viszony létesítésekor tehát a hivatásos és s zerződéses katonák lemondanak alkotmányos jogaik jelentős részének gyakorlásáról, ami komoly korlátozást jelent saját és családjuk életvitelében. Nem is szólva arról, hogy az állomány egyre nagyobb részét érintően hazai békeidőszak mellett a hivatásosok és szerződésesek egy része hadműveleti területen, valós háborús körülmények között folytat tevékenységet, reálisan veszélyeztetve ezzel testi épségét és életét. Az alkotmányos jogok korlátozásán túl a honvédség személyi állománya az általánostól eltérően sok kal szigorúbb függelmi rendszerben, magasabb fegyelmi követelmények és fokozott fizikai, valamint pszichikai megterhelések mellett végzi feladatát. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy ezeknek a magas elvárásoknak megfelelő állományt fokozott gondosság gal és körültekintéssel, szigorú alkalmassági követelmények előírásával válogassák ki, illetve a meglévő állományt is ezen követelményeknek megfelelően vizsgáztassák le. A NATOhoz csatlakozott Magyar Honvédségünkben nem lehetnek gyenge fizikumú, pszichika ilag labilis, mentális problémákkal küszködő, vagy netán súlyfelesleggel rendelkező katonák. Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A FideszMagyar Polgári Párt egyetértésével találkozott a polgári kormánynak a törvényjavaslatban rögzített azon célj a, amely megpróbálja teljesen kompenzálni az alkotmányos jogok ideiglenes korlátozásának hátrányait, és ezért a törvénytervezet kiterjed a szolgálat teljesítése után a megérdemelt nyugállományra, illetve a szolgálatot teljesítők hozzátartozóira is. Ugyanis alapvető állampolgári jogok korlátozásának vállalását részben a családtagoknak is el kell viselni, ezért a törvényjavaslat megkülönböztetett figyelmet szán a hozzátartozókról és a nyugállományúakról való gondoskodásnak. A szociális
