Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1379 magyar energiapolitikát. A jelen előterjesztés előkészítése széles körű szakmai és érdekképviseleti egyeztetéssel történt, melynek során a törvényjavaslat és a hatástanulmányok a minisztérium honlapján keresztül hozzáférhetőek voltak. Az érintett érdekképviseleti szervezetek és villamosenergiavállalkozások észrevételeinek alapos mérlegelésével alakult ki a végleges javaslat. Ez a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy megalapozza az iparág jövőbeli működését, ezért a Fideszfrakció elfogadásra javasolja. Tisztelt Ház! Beszédemet azzal kezdtem, hogy az Európai Parlament közel tízéves előkészítést követően fogadta el a villamosenergiapiac megnyitását célzó irányelvet. Természetes az, hogy az előttünk álló jogharmonizációs feladat az átlagosnál is nagyobb kö rültekintést, széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést kíván. Véleményem szerint a villamos energiáról szóló T/5100. számú törvényjavaslat alkalmas arra, hogy elfogadását követően a biztonságos villamosenergiaellátás jövőjét hosszú távon megalapozza. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Podolák Györgynek, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólaló képviselő úrnak. PODOLÁK GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoport ja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A villamosenergiaágazat gondosan előkészített szabályozása azért döntő jelentőségű, mert az ágazat valódi nemzetgazdasági súlya lényegesen nagyobb annak GDPtermelésénél, illetve részesedésénél. A villamos energia ára ugyanis minden más termék árára is kihat, hiszen energia mindenfajta termék előállításához szükséges. Hadd bocsássam előre, hogy a villamos energiáról szóló törvényjavaslat alapvető céljával, vagyis a villamosenergiapiac bizonyos mér tékű megnyitásával a Magyar Szocialista Párt messzemenően egyetért, tehát nem a célt vitatjuk, hanem a konkrét megvalósítás módját és eszközeit. Az előző, Hornkormány eredményes energiagazdaságot, megalapozott ellátásbiztonságot, alapvetően a magángazdasá gra épülő piaci viszonyokat és ezeket jól szabályozó jogrendet hagyott a jelenlegi kormányra. A minimalizált, de kényszerű áremelések, a keresztfinanszírozások lényegi megszüntetése és a korrekt árszabályozás rendjének létrehozása megteremtette az energiag azdaság önfinanszírozó képességét, megalapozta a hosszú távú ellátásbiztonságot, így vált lehetővé a szükséges mértékű privatizáció, az energiagazdaság és a piaci viszonyok korszerűsítése. Ugyanakkor kidolgozásra került egy olyan támogatási rendszer, amely a rászoruló lakosság, a fogyasztók teljes köre számára lehetővé tette volna a reálnövekedés kompenzálását. Az előző kormány mindemellett az energiagazdaság szereplőivel együttműködve készítette elő a következő évek feladatait. Ezek között kiemelkedő szere pet kaptak az EUcsatlakozás energiapolitikai összefüggései, a versenypiac kiterjesztése a vezetékes energiahordozókra, tehát a villamosenergia- és a gázrendszer liberalizációja, az ellátásbiztonság hosszú távú megalapozása, valamint a természeti környezet védelme, ide értve az energiatakarékosságot, a megújuló energiahordozók felhasználásának növelését és az ezekkel kapcsolatos jogalkotást. Könnyű helyzetben volt tehát '98ban a Fideszkormány, amelynek programja tartalmazta is az energiapolitika következő lépéseként a villamosenergiaszektor liberalizálását. A jelenlegi kormány azonban a megkezdett és előkészített munkát a szakma egyértelműsége ellenére nem folytatta, sőt az elért eredményeket sok tekintetben tönkretette. Az EUcsatlakozás miatt elkerülhet etlen jogalkotási folyamat gyakorlatilag előkészítés nélkül kezdődött meg, nem került sor új energiapolitika és működési modell kimunkálására, megfelelő mélységű hatásvizsgálatok elvégzésére, ezért a jogalkotási folyamat megtorpant, és mindmáig nem fejeződ ött be. A villamos energiáról szóló törvényjavaslatot a kormány a kormányprogramhoz képest jelentős késéssel, csak a 2000. év elején nyújtotta be, és a javaslat kidolgozatlansága miatt nem is élte túl az általános vitát a tisztelt Házban. Visszautalnék arr a, hogy a szakmai észrevételeinket már akkor is,
