Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - Az ülésnap megnyitása - Összeférhetetlenségi indítvány bejelentése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1358 volt, amelyik kevésbé ment, mindenesetre 1992ben a 4 ezer termelőszövetkezetből már csak 1621 maradt, a több i tönkrement, összevonták. A tönkremenetelnek persze számos oka volt: volt a hozzá nem értés, volt a rossz természeti adottság és a többi, és a többi. De mindenesetre '92ben még 1621 termelőszövetkezet volt, amikor is elkezdődött a nevesítés, aminek a vis szásságairól már szóltam tegnap, és amelynek hatására létre tudtak jönni a részvénytársaságok, oda vitték be elnök elvtársék a vagyonkát, és így végül is eltűnt ez a termelőszövetkezeti vagyon. Volt azonban olyan termelőszövetkezet, amelyik megmaradt, és e bben még ott voltak az üzletrészek, különösen a külső üzletrészek. Amikor híre ment annak, hogy a külső üzletrészeket majd az állam felvásárolja vagy valamilyen formában mindenesetre pénzhez juttatja a külső üzletrésztulajdonosokat, akkor újabb trükkök ke zdődtek el. Ilyen trükk volt példának okáért, hogy úgy tettek, mintha fel kellene számolni az illető termelőszövetkezetet, ugyanis a külső üzletrészeket az állam csak az alanyi jogosulttól vásárolná meg, és nem azoktól, elnök elvtárséktól, akik összevásáro lták a kis téesztagoktól, illetve azok örököseitől a külső üzletrészeket. Nos, ilyen látszatfelszámolásokat rendeznek; van olyan példa, hogy 160 ezer forint adósságra kértek felszámolási eljárást, holott a termelőszövetkezetnek több milliója, több tízmilli ós vagyona van, de így a felszámolás során elnök elvtársék is hozzájutnak természetesen a pénzükhöz. A másik nagy trükk, hogy a '92es névértéket veszik figyelembe, de azóta eltelt kilenc év, minden, különösen az ingatlan, mindenféle eszköznek az értéke vá ltozott azóta, tehát nyugodtan lehet mondani, hogy ötszöröse, hatszorosa ma már (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a névérték, és ez valahol megkeresendő. Kétségtelenül a jelenlegi kormányzat feladata, hogy ezt a különbözetet vala milyen formában ki tudja fizetni a külső üzletrészeseknek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Csak tájékoztatom a frakcióvezető urat, hogy ötperces az időkeret a napirend előtti felszólalásoknál. A kormán y nevében megadom a szót Kékkői Zoltán politikai államtitkár úrnak. Öné a szó, államtitkár úr. KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Tegnap már bizonyosságot nyertünk róla, hogy a szövetkezeti üzletrész nem veszett el, csupán a szövetkezeti üzletrész koncentrációja következett be az évek folyamán. Ez a koncentrációs folyamat állami pénzbeli támogatást is kapott: egyfelől a kárpótlás sor án a szövetkezeteknek kárpótlási jegyben juttatott ingyenes vagyon által, másfelől a személyi jövedelemadó törvényben az üzletrészek felvásárlására biztosított adókedvezmény által. Ilyen kedvezmények mellett minimális igény, hogy legalább a névérték 100 sz ázalékát fizették volna meg az üzletrésztulajdonosoknak. De nem. Mint tudjuk, a névérték töredékét, a névérték 1015 százalékát adták a becsapottaknak. Ennek az üzletrészkoncentrációs folyamatnak a végére a szövetkezet néhány prominense kezében összponto sult a szövetkezeti vagyon túlnyomó része. Ekkor következett az újabb trükkök arzenálja a még más kézben maradt szövetkezeti üzletrész megszerzéséért. Ezek között a módszerek között szerepeltek természetesen a képviselő úr által is említett módszerek is, d e az árnyaltabb, kevésbé átlátható, a tagság által kevésbé nyomon követhető technikákra is érdemes kitérni. Egyegy szövetkezet életében a nagy manőver akkor kezdődött el, amikor az üzletrészkoncentrálók - ne feledjük, a szövetkezet néhány vezetőjéről van csupán szó - kezében összpontosult szövetkezi vagyon az 50 százalékos határon túlbillent. Ekkor születtek a közgyűlési előterjesztések a szövetkezetek átalakulására, hisz a koncentrált tőketulajdonosok számára teherré vált a szövetkezeti demokrácia: az eg y tagegy szavazat elve. Természetesen ők a vagyonarányú szavazat mellett opponáltak, amit a szövetkezet társasággá alakulásával el is értek.
