Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 15 (230. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
1341 Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A nyugdíjasok hel yzete politikai kérdés. Lehet nekik ígérni, lehet őket heccelni, lehet őket megkurtítani, és átvágni is lehet őket, mint azt a szociálliberális kormány 1994 és 1998 között a tetteivel bizonyította. Szegeden tegnap új gondolat született: az MSZP sok önjelöl t miniszterelnökjelöltjéből az egyik azt mondta, hogy ő bizony a nemzeti középosztályt szeretné képviselni - jól hangzik. Ez idáig képviseltek ők már munkásparaszt érdeket, sőt a proletariátust is, de mára ők a nemzeti középosztály szószólóivá lettek. Át festették a vöröset három színre, a régi pártkönyvet kicserélték bankároklevélre, és már a nemzeti politika letéteményeseivé váltak. Szerencsére nemcsak én emlékszem még azokra a korokra, amikor a mai szocialisták szószólói, Grósz Károly angol szabású zakó ja mögé bújva még a szocialista Magyarországot, a demokratikus centralizmust építették. Ma, kérem, ők a nemzeti középosztály érdekeinek képviseletét vállalják fel; sajnos a kisembereket, a régi, egyszerű, jó szándékú, önkormányzati bérlakásban élőket már n em, az egyszerű és becsületes párttagtársaikat sem, pedig belőlük éppúgy nem lett középosztálybeli, mint a kommunista terror áldozataiból. Ők is megsínylették a rendszerváltoztatás elkerülhetetlen velejáróit, mint más nem párttag egyszerű polgár. Orbán Vik tor miniszterelnök úr a közelmúltban bejelentette, hogy az ez évben emelteken felül újabb 1,5 százalékkal, de januártól visszamenő különbözet kifizetésével tulajdonképpen 1,7 százalékkal emeli a kormány a nyugdíjakat. Nagy Sándor, aki talán még nem dezigná lt miniszterelnök, és nem tagja egyik jelölt kampánystábjának sem, egyből nyilatkozott a plusz nyugdíjemelés mértékéről, és elmondta, hogy a szocialisták nem 1,7, hanem 2 százalékkal gondolják emelni a nyugdíjakat. A másik megmosolyogtató esemény régebbre datálódik, amikor a kormány bejelentette, hogy 40 ezer, 2002ben pedig 50 ezer lesz a minimálbér. Akkor a Bokros Lajost támogató és a társadalom minden szegmensét megkurtító szabad demokraták 50 és 60 ezer forintos minimálbért akartak adni. 1994 és 1998 kö zött ők voltak azok, akik több milliárdot húztak ki az emberek zsebéből, miközben bankkonszolidációra és egyéb alternatív badarságokra korlátlanul folyt a pénz. Kedves Képviselőtársaim! A nyugdíjasok a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb rétege. Bár tud juk, hogy amit most kaptak és kapnak, korántsem elég, de mégis több, mint amit a HornKunczekormány ígért és adott. Hornék 1997ben 20 százalékos reálnyugdíjemelést ígértek, miközben ciklusuk alatt 16 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke. Kedve s Képviselőtársaim! Még több mint fél év van a következő választásokig. A mostani fékevesztett MSZPkampány számomra azt jelenti és azt mutatja, hogy semmi nem számít. Nem számítanak azok az értékek, eredmények, amelyeket megteremtett a polgári kormány, és amelyeket még a lengyel baloldaliak is elismernek. Csupán egy a lényeg az MSZP és az SZDSZ számára: a hatalom mindenáron. Én csak arra kérem a tisztelt ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ne legyen célpontjuk a jobb sorsra érdemes magyar nyugdíjasréteg, hi szen nekik sok mindent köszönhetünk, köztük a jövőt, amely elkezdődött. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a független képviselők soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki reagálni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Várkonyi András képviselő úr, a Fidesz képviselője nem kíván a felszólalási lehetőségével élni, illetve visszavonta azt. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mécs Imre képviselő úr, az SZDSZ képviselője: "Simonyi Károly emlékezete" címmel. Megadom a szót. MÉCS IMRE (SZDSZ) :
