Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 15 (230. szám) - A harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló országgyűlési határozat javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1323 A másik aprócska kis kérdés: mibe kerül? Mibe kerülne a meglevő gépek további üzemeltetése, mibe kerül a bérlet? Nem tudjuk. Röpködnek bizonyos számok, amelyeket az indoklásba elfelejtettek beleírni. Az újságokban vannak számok, az in doklásban nincsenek. Hogy mondjam: ilyen indoklás alapján kell az országgyűlési képviselőknek dönteniük. Az országgyűlési képviselők egyetlenegy alapon döntenek: elhiszik a kormánynak, hogy ez a legjobb megoldás. Hozzáteszem, néhány nappal a döntés elő tt még egy sorozat nyilatkozatot kaptunk, amely azt magyarázta, hogy miért nem jó a Gripen, miért csak az F16os a jó. Ez televízióban, újságokban, mindenütt szerepelt; aki nézi a televíziót és olvas újságot. Én elhiszem, hogy ez a legjobb megoldás, de ne m tudom, miért, nem tudom, hogy a közvélemény üdvözlie; lehet, hogy őt sikerült meggyőzni, de nem tudom, mivel. Erre majd még visszatérek. Tehát azt kell mondanom, hogy úgy hoz döntést az Országgyűlés, hogy nem tudja, miről hoz döntést. Nem tudja! Nem tud ja a tartalmát. és nem tudja a költségeit, nem tudja a megtakarítást. Még egyszer mondom: lehet, hogy a kormány helyes döntést javasol az Országgyűlésnek, de ha valaki megnézi ezt az indoklást, akkor azt kell mondania, hogy semmilyen komolyan vehető érvet arra, hogy tényleg ez a helyes döntés, a kormány nem hoz fel. Azt mondták a képviselőtársaim, hogy a közvélemény üdvözli ezt a döntést. Az a benyomásom, hogy a kormány egy nagyon ügyes taktikát alkalmazott. Heteken keresztül egy drágább megoldásról beszélt , utána kikötött egy olcsóbb megoldásnál, és nem beszél a még olcsóbbról, mintha az a megoldás nem is lenne. Lehet, hogy az a megoldás, tehát a MiGek további üzemeltetése valóban nem elfogadható megoldás, de hogy tényleg nem elfogadhatóe, erről nem tudun k semmit. Azt tudjuk, hogy szerencsére ezeket a MiGeket még az Antallkormány idején szerezték be, nem lehet azt állítani, hogy az előző kormány szovjet orientációjának következménye, hogy ezek a gépek itt vannak nálunk, mert nem az előző kormány szerezte be őket. Még azt is hozzáteszem, hogy az Antallkormány döntése akkor, emlékezetem szerint, egyfajta konszenzusra épült, ezt a parlamenti pártok akkor helyeselték, elfogadták. Az egy hosszabb időre szóló megoldás volt, e gépek repülési idejének még egy na gyon jelentős része hátra van, hátra lenne. De nem! Még egyet hozzáteszek: volt a miniszterelnöknek körülbelül egy évvel ezelőtt egy olyan kijelentése, hogy ebben a ciklusban nem lesz döntés gépvásárlás ügyében. Egy határozott ilyen kijelentése volt, és mo st mégis lett döntés. Lett döntés fél évvel a választások előtt. Nem tudjuk, hogy miért, senki nem tudja, hogy miért. Nem mondták meg, hogy miért. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy nagyon nagy, azt kell mondanom, végtelen bizalommal kell lennie a kormány iránt egy képviselőnek ahhoz, hogy ilyen tájékoztatás alapján, ennyi indoklás alapján ezt a döntést támogassa. Hozzáteszem, irgalmatlanul nagy összegről van szó. A kormány annak tudatában dönt ennek az összegnek az elköltéséről, hogy a jelenlegi ciklusban ebből egy fillért sem kell kifizetni, ezt most hallottuk a kormánypárti képviselőtársaimtól; tehát - hogy így mondjam - más kontójára vállal kötelezettséget. Azt gondolom, nem várható el egyetlenegy képviselőtől sem, hogy ennyi tájékoztatás, enn yi indoklás alapján egy irgalmatlanul nagy összeg felhasználását támogassa a szavazatával. A kormánypárti képviselőtársaimban megvan ez a végtelen bizalom a kormány iránt, lehet, elfogadom, de ellenzéki képviselőtől ezt elvárni szerintem méltánytalan. Fele lőtlenség lenne az ellenzéki képviselők részéről, ha ezt megszavaznák. Még annyit tennék hozzá - és szeretnék erre visszatérni , hogy az első ciklusban, az MDFkormány idején, amikor az SZDSZ volt a vezető ellenzéki párt, a honvédelem kérdéseiben sikerült konszenzusos döntésekre jutni - sikerült. Ezeket az alapkérdéseket lényegében egyetértésben döntötte el a parlament. (Dr. Kosztolányi Dénes: Korrekt volt az ellenzék!) A második ciklusban, amikor kétharmados többsége volt a szocialistaszabad demokrata ko alíciónak, formálisan nem volt szüksége ellenzéki támogatásra, és ezért az ellenzéki pártok - Fidesz, MDF, Kisgazdapárt - abban lelték örömüket, hogy nem támogattak olyan előterjesztéseket, amelyeknek a folytatását maguk kormányként aztán elfogadták. Gondo ljanak csak arra - Lezsák képviselő úr még biztosan emlékszik, hiszen itt ültünk együtt akkor is , hogy azt a bizonyos haderőcsökkentést, amit a mi kormányunk is
