Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
118 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Fazekas Sándor frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, "A szövetkezeti üzl etrészek kifizetéséről" címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A szövetkezeti üzletrészre vonatkozó szabályozás hosszú évek óta állandó feszültség forrá sa és igenigen sok állampolgárt érintő kérdés. Mint ismeretes, az 1992. évi II. törvény alapján ugyanis az akkori szövetkezetek 1991. december 31én fennálló vagyonát nevesíteni kellett. A vagyonnevesítés során különféle helyzetű és érdekeltségű csoportok jöttek létre, közülük a kívülálló üzletrészesek a szövetkezetben tulajdonrésszel e vagyonnevesítés alapján rendelkeznek, de szavazati joguk nem volt és jelenleg sincs. Vagyonuk használatáért osztalékot sosem kaptak, tisztelet a kivételnek. Tulajdonos létü kre sincs lehetőségük arra, hogy befolyásolják a szövetkezet gazdálkodását, a vagyon - és ezen belül az alaptőke - felhasználását. Évek óta parázsló gond ez, és sajnálatos, hogy az MSZPSZDSZkormány nem foglalkozott kellőképpen vele. Pedig öthat évvel ez előtt a viszonyok átláthatóbbak, a gondok könnyebben megoldhatóak lettek volna, hiszen a kilencvenes évek közepén még jóval kevesebb szövetkezet ellen folyt felszámolási eljárás, illetve még alig alakult át közülük kft.vé néhány. Arról nem is beszélve, ho gy ma már az üzletrésztulajdonosok közül is sok helyett már csak az örökösök tudják beadni az állam irányába igényeiket. A kívülálló üzletrésztulajdonosok tehát teljesen kilátástalan szituációba kerültek. Ezen a méltánytalan helyzeten próbált a polgári k ormány változtatni, amikor érdekeik érvényesítése céljából a parlament elé beterjesztette a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslatot, amely a külső üzletrészek névértéken történő kifizetésével lényegében felszámolta volna ezt a jogin tézményt. A 2000. évi CXLIV. számú törvényt a tisztelt Ház hosszas vita után, az érintettek óriási várakozása mellett fogadta el. A jogosultak tízezrei rohamozták meg a megyei FMhivatalokat, hogy mielőbb megkaphassák üzletrészük ellenértékét. Ez aligha cs oda, hiszen a volt téesztagok számára a néhány ezer forintos összegek is jelentősek. Ismeretes, hogy az ellenzék alkotmányossági kifogásaival bírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság áprilisi döntésével a törvényt hatályon kívül helyezte. Ettől persze a pro bléma maradt. A kormány ezért - hogy segítsen a kilátástalan helyzetbe került igénylőkön - határozott az üzletrészek megvásárlásáról. Az Alkotmánybíróság döntése miatt megváltozott a jogosultak köre is. A közvélemény tisztánlátását szolgálja az, ha megtudh atjuk, mikorra várható az, hogy a kívülálló tulajdonosok megkaphatják üzletrészeik ellenértékét, mire számíthatnak azok, akiknek vagyonrésze felszámolás alatt álló szövetkezetben van. Komoly értéket ezek nyilván már nem jelentenek, de fontos, hogy az érint ett, zömmel idős személyek kellően alapos választ kapjanak. Jó néhány megkeresés is volt irányomban szülőhelyemről, Karcagról is azzal összefüggésben, hogy a már kft.vé alakult szövetkezetekben lévő üzletrészek tulajdonosai mire számíthatnak. Tisztelt Áll amtitkár Úr! Az üzletrészek kérdése többnyire kis jövedelmű vidéki lakosokat érint. Nem ritkán éveket, évtizedeket töltöttek a szövetkezetekben, télen és nyáron, hidegben és forróságban küszködve a mezőgazdasági munkák nehézségeivel. Így dolgozták végig a tíztizenkét órás munkanapokat, a hétvégéket és gyakran az ünnepeket is, szinte megállás nélkül. Rájuk tekintettel is fontos, hogy amit lehet, tisztázzunk a feltett kérdések közül, és problémáik közül azokat, amiket lehet, oldjuk meg. Köszönöm. (Taps a Fid esz soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
