Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 19 (217. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - az oktatási miniszterhez - "Milyen tapasztalatokat összegeztek a minisztériumban a tanév első félévének lezárása után, különös tekintettel az osztályozás megváltozott szerepére?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár:
96 A Belügyminisztériumnak, a kormánynak, az országnak az az érdeke, hogy a települések, az önkormányzatok jól, eredményes en működjenek, az ott élő polgárok érdekében lássák el feladataikat, és itt is azt tudom mondani, hogy a Belügyminisztérium ennek érdekében a törvény adta lehetőségeket kihasználva mindent meg fog tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Lezsák Sándor (MDF) - az oktatási miniszterhez - "Milyen tapasztalatokat összegeztek a minisztériumban a tanév első félévének lezárása után, különös tekintettel az osztályozás megváltozott szerepére?" címmel ELNÖK (dr. Wek ler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Lezsák Sándor, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni az oktatási miniszternek: "Milyen tapasztalatokat összegeztek a minisztériumban a tanév első félévének lezárása után, különös tekintettel az osztályozás megváltoz ott szerepére?" címmel. Képviselő urat illeti a szó. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Esküt tett Miniszter Úr! Az idei tanév egyik újdonsága volt, hogy az év elejétől megszűnt az osztályozás kötelező je llege az általános iskolai oktatás első hat évfolyamában. A korábban csak az elsőosztályosoknál alkalmazott, a tanulók munkáját összegző szöveges értékelést kiterjesztették felsőbb évfolyamokra is. A pedagógiai szakfolyóiratokban volt ugyan vita erről az ú j rendszerről, de országos tapasztalatok hiányában minden hozzászóló - helyesen - csak az egyéni pedagógusi munkájából fakadó következtetéseket vonhatta le. Az új értékelési rendszerre történő áttérés nem kötelező, azaz a pedagógusok döntésétől függ az osz tályzatok elhagyása. A tárca csak az első félév lezárását követően szerezhetett arról értékelhető ismereteket, hogy hány iskolában, megközelítőleg az érintett tanulók hány százalékánál alkalmazzák a hagyományos osztályzatos értékelést és milyen arányban a szövegest. A minisztériumnak lehetősége volt megkérdezni az iskolákat arról, hogy milyen meggondolások vagy tapasztalatok miatt tartottak ki a korábbi értékelés mellett, vagy hogy milyen előnyeit érzik a szöveges értékelés bevezetésének. Tisztelt Államtitk ár Úr! Nem kétséges, hogy a tanulók tudását, munkáját és szorgalmát nem osztályzatok formájában értékelő új rendszer részleges bevezetése egy nagy horderejű oktatáspolitikai lépés, azaz különös figyelemmel kell elemezni a bevezetés körülményeit és első tap asztalatait. Jelenleg a szakma még nem ismeri azokat az adatokat és tapasztalatokat, amelyeket belátható időn belül, hogy jól döntsön, ismernie kell. Kérdezem államtitkár urat, milyen tapasztalatokat szerzett a tárca. Várom válaszát. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Pálinkás József államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az osztályzatok mellett a szöveges értékelés b evezetésének tapasztalatairól számokban a következőt tudom elmondani képviselő úrnak. Az iskolák, általános iskolák első osztályaiban teljes körben alkalmazzák a szöveges értékelést, azaz nem érdemjeggyel, nem egytől ötig egy skálán, hanem szöveges értékel éssel értékelik a tanulók teljesítményét. Ez a második, harmadik osztályban az iskolák
