Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 19 (217. szám) - Miniszteri eskü - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
28 Szeretném emlékeztetni Kovács elnök urat, hogy egyetlenegy pártnak, tehát az MSZPnek sem volt megfogalmazott derogációs kérelme e tárgyban. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van!) Szeretném emlékeztetni, hogy az a frakcióvezetőhel yettes vagy megbízott, aki ott jelen van havonta vagy akár havonta többször is, soha nem kifogásolta az adóval kapcsolatos fejezetek kapcsán azt az álláspontot, amelyet a kormány hatpárti konszenzus alapján képviselhetett eredményesen - hangsúlyozom: eredm ényesen - Brüsszelben és Göteborgban. Tisztelt Képviselőtársaim! Jeleztem, hogy a földdel kapcsolatos kérdésekre is szeretnék néhány percet szánni. Menjünk vissza 1997 szeptember első napjaira, amikor a Magyar Demokrata Fórum elsőként, majd ezt követően a hozzá csatlakozott FideszMagyar Polgári Párt, a Független Kisgazdapárt és egyéb politikai szervezetek népszavazás kezdeményezését látták szükségesnek. Miért is? Azért, mert önök, az önök kormánya beterjesztett ide egy olyan törvényjavaslatot, amelyben leh etővé kívánták tenni termőföld megszerzését jogi személyek részére. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.) Igen, mint tudja Kis Zoltán jogász, képviselő úr, frakcióvezetőhelyettes úr, mindenki belföldi jogi személy, elmondtuk akkor, hogy a CocaColától a nem tudom melyik, Mitsubishi... (Dr. Kis Zoltán: Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatók...) Mezőgazdasági tevékenység folytatására két személy egy betéti társaságot bármikor létesíthet, de ne menjünk ennyire bele a részletekbe. Önök tudják, hogy ezt a törvényt keresztül akarták erőltetni, és önök azt is tudják, hogy néhány hét alatt sikerült ennek a törvénynek, tehát a spekulációs célú, belföldi termőföld megszerzésére irányuló kormányzati törekvésnek gátat szabni. Önök ugyan megpróbálták ezt a ké rdést itt elgáncsolni az Országgyűlésben az alkotmányügyi bizottság döntésével, de szerencsére a Magyar Demokrata Fórum szakértői és képviselői másokkal együtt az Alkotmánybírósághoz fordultak, és ahogy mondani szoktuk, kiütéses győzelmet arattak (Taps a k ormánypárti padsorokban.), az ombudsman hölgy szíves közreműködésével. (Dr. Kis Zoltán: Nem is volt előterjesztve a törvény!) Ezt követően nem kellett kiírni a népszavazást, mert a választásokon erről is döntött az ország lakossága, és felhatalmazta ezt a kormányt, ezt a többséget, hogy a csatlakozási tárgyalások során alakítsa ki azt az álláspontot, amely ugyancsak elejét fogja venni a spekulációs célú, belátható időn belüli földszerzésnek. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van!) Ne tévesszék ön ök össze azt, amit most megpróbálnak csúsztatva félremagyarázni, hogy az a nem magyarul beszélő gazda, aki itt van Magyarországon, földet művel, bérel, hogy az, ha majd lesz eladó föld, és majd az önök közreműködésével is szándékoltan meghozni kívánt földa laptörvény és birtokszerzési rendelkezések netán lehetővé tennék, hogy a csatlakozást követő három éven belül arra gondoljanak, hogy meg is veszi azt, amit művel, úgy mint a szomszédja (Dr. Kis Zoltán: Ez ellen is tiltakoztatok!) , úgy mint bárki, aki ezzel foglalkozik, akkor majd erre vissza lehet térni, mármint az ő vételi kérésére. Természetesen, még egyszer mondom, arra tessék koncentrálni, hogy ősszel tárgyalni fogja ez az Országgyűlés, még ebben a ciklusban azt a törvényt, vagy azokat a törvényeket, am elyek szabályozni fogják ezt a szerzést, tehát azt, hogy a természetes személy, aki saját foglalkozásában három éve itt él, és ténylegesen igazoltan mezőgazdasági munkát vagy termelést folytat, önfoglalkoztatóként, hogy vehete. Majd olyan szabályozást kel l hozni, amilyet a magyar parlament eldönt. Az lehet olyan, mint Dániában, lehet olyan, mint Portugáliában és így tovább. Tehát nemhogy visszalépést nem jelent ez, hanem a magyar parlament primátusát erősíti meg mindaz, amit ezzel kapcsolatban a külügymini szter úr volt szíves aláírni, ami ennek a fejezetnek, ennek a nagyon kényes fejezetnek a sikeres és a magyar álláspontot akceptáló elfogadását jelenti. Nagyon rossz a példa, Balczó képviselő úr példája, a lengyel példával történő példálózás, mert ha részt vennének rendszeresen ezeken a tájékoztatókon, akkor azt is tudná a Magyar Igazság és Élet Pártja, hogy a lengyel álláspont a csatlakozási folyamatokat illetően - nem kívánnám ezt erősebben megfogalmazni - éppen nem mondható a csatlakozásra váró országok t ekintetében előremutatónak. (Közbeszólások a MIÉP soraiból.) Magyarországnak nem kell a lengyel álláspontot - egyébként lehetetlen, és nem tudom , a lengyel nemzet javát szolgáló álláspontot követnie.
