Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 26 (218. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
243 Ezt segítjük elő azzal, hogy a termelők, az integrátorok, az egyes termékek beszerzését, raktározását, értékesítését végző szövetkezetek, a takarmánykeverők, a malmok részére a közraktárba történő áruletétel esetén 100 százalékos mértékű kamattámogatás és 15 forint/tonna/hét táro lási támogatás igénybevételét tesszük lehetővé a 2001. július 15től december 31ig terjedő időszakban, így nem kényszerülnek arra, hogy az aratás után közvetlenül alacsony áron értékesítsék gabonájukat. Az előzőekben felsorolt jogosultak a közraktárba tör ténő áruletétel esetén a 2002. január 1jétől június 30ig terjedő időszakra 40 százalékos kamattámogatás és 10 forint tonna/hét tárolási támogatás igénybevételére kapnak jogosultságot. A szállításokhoz szükséges szállítókapacitás biztosítása érdekében az FVM hivatalosan is megkereste a MÁV illetékeseit, hogy a fuvareszköz hiánya ne akadályozza az exportot. (16.40) A belföldi igények feletti többlettermés külpiaci értékesítése már augusztusban megkezdődhet. Az Európai Unió és Magyarország közötti kereskedel mi megállapodás lehetővé teszi számunkra, hogy 2001. július 1. és 2002. július 1. között 440 ezer tonna búzát vámmentesen exportálhatunk az EUba. A környező országok is reményeink szerint folyamatos vásárlók lesznek. Az export elhelyezését támogatjuk tová bbá azzal, hogy a gazdasági diplomácia bevonásával a külképviseletek, illetve mezőgazdasági attasék közreműködésével segítjük elő a megfelelő potenciális vevők megtalálását. Amennyiben a későbbiekben a búza belföldi piaci helyzete azt szükségessé teszi, a minisztérium további piacszabályozási eszközöket is alkalmazni fog. Erre az agrárrendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény ad széles megoldási lehetőséget. Köszönöm a figyelmet. (Taps az FKGP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Ugya ncsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, Fidesz: "Még egyszer a budapesti olimpiáról" címmel. Tessék, képviselő úr! DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Szent Ágoston szerint az emberi szabadság nem állapot, hanem feladat. A szabadság mértéke és minősége attól függ, hogy az egyes ember vagy a társadalom mit választ és mit vállal általa. Ha a szabadság nem a feladat választásának és vállalásának szabadsága, hanem a "min dent megtehetek" állapota, akkor az a korlátok nélküliségével, hosszabb vagy rövidebb idő alatt, szétrombolja a közösséget. Ezért is hazánkban, a rendszerváltozás után tíz évvel, itt az ideje a megszerzett szabadság bázisán nagy horderejű és méltó feladat felvállalásának. Az olimpia képes arra, hogy egyegy ország viszonylatában, és egyre inkább világviszonylatban is, megteremtse az összetartozást, a társadalmi koherenciát és a pártok feletti egységet. Ez utóbbi megteremtésére Magyarországnak különös szüksé ge van, hiszen hatalmas szakadékok képződtek a pártok között, és léteznek politikaformáló erők, melyek éppen e szakadék tágításán szorgoskodnak. 1858ban Török János akadémikus azt állította, hogy Széchenyi gondolatai olyanok a nemzet számára, "mint egy ne mes indulatú és boldogítani törekvő végrendelet". A kormány felvállalta Széchenyi boldogító végrendeletét. Ezt tette nyilvánvalóvá azzal, hogy konkrét programjának a Széchenyiterv megnevezést adta. Széchenyinek a nemzet számára szóló végrendelete, annak a lapeszméje pedig nem más, mint az a napjaink aktualitásának is tekinthető gondolat, hogy a magyarság évtizedeken keresztül tehetetlen "álomkórságban" szenvedett, és sokan még most sem akarják életre éleszteni. Pedig itt van már ennek az ideje is, mi több, a lehetősége is. Az egész nemzetre kiterjedő közös és nagy cél melege az az élesztő, mely által annak "minden becse kifejlődhet", tenni vágyása újraéled, ereje megacélozódik. Csak ez teheti lehetővé, hogy - Széchenyi szavaival élve - "a magyar nyomtalanul el ne olvadjon más nemzetek nimbuszában, hanem az emberiség díszére éljen és felnemesüljön". Ennek a kívánságnak a valóságos és gyakorlati eszköze a nemzetek között is különleges figyelmet kiváltó nyári olimpiai játékok megrendezése lehet.
