Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 26 (218. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DÖGEI IMRE (FKGP):
241 Mit üzen még számunkra Semmelweis Ignác tanítása? A gyógyítás szempontjából gondolatai aktualitását a legjobban az hangsúlyozza, hogy világszerte fenyegető arán yokat ölt a gyógyítást övező fertőzés veszélye ismét. Semmelweis tanítását azonban nemcsak a iatrogén ártalmak kiküszöbölése és a profilaxis tette halhatatlanná. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy Semmelweis a maga korában mi alapján tudott erre a döntő felfe dezésre és védekezési mechanizmus kidolgozására szert tenni. Semmelweis, ha nem hordozza szívében a tömegesen pusztuló anyák sorozatos tragédiáját, soha nem jut el a nagy felfedezéshez, amellyel bevilágított a sötétségbe. Semmelweis tanításában ugyanis lét ezik az orvos erkölcsi felelőssége is a rábízott betegekért. Semmelweis Ignácra emlékezve, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni egy olyan országban, ahol a költségvetési egyensúly megteremtése az abszolút prioritás, és jól tudjuk, hogy a pia cgazdaság igénye feltételezi az anyagi viszonyok előtérbe kerülését a kórházakban is, sőt az egészségügyi ellátás minden területén. (16.30) Ám józanul nem vállalható, hogy a magyar gazdaság átalakítása során lehessen éhen halni vagy egészségügyi ellátás né lkül meghalni. Mi lehet a megoldás? A magyar egészségügy átalakításának alapvetően a lakosság egészségügyi ellátásának javítására kell irányulnia a továbbiakban is, még ha a pénzügyi feltételek szűkösek is. Ennek érdekében biztosítani kell az ellátásokhoz való egyenlő és igazságos hozzáférést, valamint az orvosi ellátások javuló minőségét és az orvosok erkölcsi felelősségvállalásának fenntartását. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Semmelweis Ignácra emlékezve és korunk aggasztó népegészségügyi h elyzetét taglalva, de szót ejtve az ország gazdasági, pénzügyi lehetőségeiről és az egészségügyben zajló szerkezeti átalakítási folyamatokról, óhatatlanul felmerül, hogy a magyar orvostársadalom anyagi megbecsülése, a fizetések rendezése, a teljesítmények elismerése elengedhetetlen. Fontos szempontnak kell lennie, hogy a gyógyításra összpontosító orvosok figyelmét ne hagyjuk elterelni holmi anyagi, költséggazdálkodási szempontokkal, hanem a XXI. században a magyar orvostársadalom a betegek gyógyítását szívü gyének tekinthesse, és olyan fizetési, anyagi, javadalmazási, munkafeltételi viszonyokat teremtsünk a magyar orvosoknak és az egészségügyben dolgozó szakápolók részére, akik a betegekért vannak, és a gyógyítás ügyét tudják képviselni. Köszönöm a figyelmüke t. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem Mikola István miniszter urat, kíváne reagálni. (Dr. Mikola István: Nem.) Jelzi, hogy nem kíván reagálni. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dögei Imre képviselő úr, Függ etlen Kisgazdapárt: "A magyar búza exportlehetőségei" címmel. Tessék, képviselő úr! DÖGEI IMRE (FKGP) : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Immáron többszöri felszólalás után újra a búzatémáról szólok a tisztelt Házhoz, az államtitkár ú rhoz, valamint az Országgyűlés valamennyi tagjához. Rendkívüli érdeklődéssel figyelnek a gazdák a búza felvásárlási árára. Több elmélet fogalmazódott meg bennük: tárolni kellene, jó áron eladni, de nincs kereskedő, Korábban felröppent hír, hogy a garantált ár 2400 forint lesz vagy akörül. Most a felröppenő hír: 17001800 forint körül mozog, és ez rendkívüli elkeseredésre ad okot. Azonban a találékonyság, a jövőbe vetett hit, az optimizmus... - felvetődött a gazdák gondolatában az exporttéma. A magyar búza t udomásunk szerint... - és azt hiszem, ezt alá lehet támasztani, amikor a magyar éghajlat olyan, a Kárpátmedencére rendkívül jellemző, több mint 8 ezer órát süt a nap évenként, míg egyes országokban ez közel 3 ezer órát tesz csak ki. Megvan a magyar termék nek az értéke a világpiacon.
