Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 26 (218. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a miniszterelnökhöz - "Milyen további lépéseket tervez a kormány a magyar kis- és középvállalkozók megsegítésére? Mikor kerül sor a Széchenyi-terv továbbfejlesztésére?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MATOLCSY GYÖRGY gazdasági miniszter:
200 kérem önt is, a pártját is, a szabad demokratákat is, támogassák a kormányt abban a törekvésében, hogy a már megkötött és jogellenesen létrejött zsebszerződéseket sikerüljön felderí tenünk és felszámolnunk. Várom a támogatását. (Taps a kormánypártok, a MIÉP és a független képviselők soraiban.) Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a miniszterelnökhöz - "Milyen további lépéseket tervez a kormány a magyar kis- és középvállalkozók megsegítésére? Mikor kerül sor a Széchenyiterv továbbfejlesztésére?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Lentner Csaba , a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek. Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Köszönöm, elnök úr. A múlt heti parlamenti felszólalásomban kifejtettem, hogy a Széchenyi nemzeti fejlesztési terv vállalkozásokat támogató programjainak 80 százaléka külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalatokhoz megy. A Sony, a Nokia, a GE, a Tico Electronics, a VAW, a nyertes pályázatok, ezek bizony nem magyar cégek. További probléma a Széchenyiterv kapcsán, hogy a pályázati feltételek a magyar kis- és középvállalkozásokat sok esetben elriasztják, hiszen a mikro, kis- és középvállalkozások a Széchenyiterv pályázati rendszerében nehezen tudnak olyan feltételeket magukról bemutatni, amelyekkel megfelelnének a Széchenyiprogramnak. A teljes fejlesztési költség 25 százalékának ugyanis a kis- és középvállalkozásnál számlap énzben vagy készpénzben, vagy állampapírban kellene lenni. A magyar kis- és középvállalkozók pontosan nem azok a vállalkozások, amelyek 25 százalékos saját készpénzerőállománnyal rendelkeznének. A tőkeszegény kicsi vállalkozások a forrásigényes beruházása ikat több éven keresztül valósítják meg, így készpénztartalékot nem tudnak felmutatni. További probléma az, hogy a Széchenyiprogramból utólag fizetik ki a vállalkozásoknak a pénzeket, sőt probléma az is, hogy már megkezdett beruházásra a Széchenyiprogram ból nem nyerhető támogatás. A magyar vállalkozások helyzetét vizsgálva további aggály az, hogy a közelmúltban lejátszódott egy forintsávszélesítés, megerősödött a forint, és a magyar kis- és középvállalkozásokat, amelyek belföldi piacon termelnek, itt sze rzik be a hitelt, az alapanyagot, az exportjukat ez a forintsávszélesítés rossz irányba befolyásolja. Harmadsorban pedig, amire választ várnék, a minimálbérnek a megemelt összege, illetve a járulékterheinek a kigazdálkodása a magyar kis- és középvállalkoz ások számára szinte lehetetetlen. Kérdezem, miniszter úr, hogy a kormány milyen lépéseket tervez a Széchenyiprogram továbbfejlesztésére, illetve a magyar vállalkozások megerősítésére, támogatására. Várom a válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Képviselő Úr! Elnézését kell kérnem, egy hibát vétettem, ugyanis elfelejtettem megkérdezni, hogy elfogadjae a válaszadó személyét, mert a miniszterelnök úr Matolcsy Györgyöt jelölte ki válaszadó miniszternek. (Jelzésre:) Elfogadja, így a kkor nincs akadálya annak, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter úr válaszoljon az imént elhangzott kérdésre. Miniszter úr, öné a szó. DR. MATOLCSY GYÖRGY gazdasági miniszter :
