Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak

2001. június 26 (218. szám) - Bejelentés az ügyrendi bizottság általános érvényű és eseti jellegű állásfoglalásáról: - ELNÖK (dr. Áder János): - KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT jegyző:

196 nem vették észre. Azt állítani, hogy itt csalás történt, akkora naivitásra utal, hiszen aki csak

felületesen ismeri a csalás törvényi tényállását, az is tudja, hogy

legalább egy ilyen elemet meg kell

valósítani, hogy mást jogtalan haszonszerzés céljából tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. Itt

valamiféle összeesküvésről beszél a képviselő úr - valójában az eljárás egyetlen alkotmányos útját

választotta később egy techn

ikai hiba kiküszöbölésére a házelnök és a köztársasági elnök úr. Ugyan örültem volna, ha itt marad a szocialista képviselő úr, mert ő az alkotmánynak csak az

egyik mondatát értelmezi, miszerint az alkotmány 25. §a szerint az Országgyűlés által elfogadott

törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek, a köztársasági

elnök pedig aláírás előtt küldi vissza az Országgyűlésnek. Ebből két szót szeretnék kiemelni: az

Országgyűlés által elfogadott törvényről kell beszélnünk, márped

ig ami itt felterjesztésre került, az

nem az Országgyűlés által elfogadott törvényszöveg volt. Pontosan ezért egy technikai módosításra

volt szükség. A köztársasági elnök nem tehetett mást, mint amit valójában tett, hogy utóbb azt a

szöveget, amely valójáb

an az Országgyűlés által elfogadott szöveg volt, küldte vissza a Magyar

Országgyűlésnek azzal, hogy a mai rendkívüli ülésen vitassa meg ezt a kérdést. Az a javaslat, amit két napon keresztül hallottunk a szocialista képviselőktől, kifejezetten

alkotmányell

enessé tette volna az eljárást, hiszen ha a köztársasági elnök úr maga javítja ki a hibát - ahogy ezt még a ma reggeli sajtóból is hallhattuk , akkor ez valóban komoly és súlyos

alkotmánysértés lett volna, hiszen egy már aláírt szöveg kijavítására, kiküsz

öbölésére csak az

Országgyűlésnek van lehetősége. Én egészen biztos vagyok benne, hogy ez olyan kérdés volt, amelyben végül is alkotmányos

módon lehetett egy technikai hibát korrigálni, ezért kérem képviselőtársaimat, ne feltételezzék azt,

hogy e mögött a

technikai hiba mögött, ami a koherenciazavar kiküszöbölésére szolgált, bárkinek

szándékos, netán valamilyen bűncselekményre irányuló szándéka lett volna. Köszönöm a figyelmüket.

(Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János)

: Tisztelt Or

szággyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkeztek többen: Takács

Imre képviselő úr, Magyar Szocialista Párt - reméljük, visszajön ; Horváth János képviselő úr,

FideszMagyar Polgári Párt; Molnár Róbert képviselő úr, független képviselő; Le

ntner Csaba képviselő úr, Magyar Igazság és Élet Pártja; Dögei Imre képviselő úr, Független Kisgazdapárt;

Weszelovszky Zoltán képviselő úr, FideszMagyar Polgári Párt. Bejelentés az ügyrendi bizottság általános érvényű és

eseti jellegű állásfoglalásáról: ELNÖK (dr. Áder János)

: Az MSZPképviselőcsoport megkeresésére az ügyrendi bizottság június 26án 69/19982002. számon

általános érvényű

, 70/19982002. számon pedig

eseti jellegű állásfoglalást fogadott el. Az állásfoglalás

okat valamennyien kézhez kapták. Felkérem Koppánné Kertész Margit jegyző asszonyt, hogy ismertesse a bizottság általános

érvényű állásfoglalásának szövegét. KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT jegyző

: Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrendi bizottság 69/19982002. szám

ú állásfoglalása a következő: Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó választási jogkör gyakorlása során a választással

kapcsolatos javaslat előterjesztése - ha más jogi előírás eltérően nem rendelkezik , a Házszabály 19.

§ának (1) bekezdésé

re is figyelemmel, a kialakult szokásjogi gyakorlatnak megfelelően az

Országgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik. Ha a választás tárgya olyan testület tagjainak