Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 19 (217. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
180 nehezen lehet. Annak megoldására, hogy igazán visszaálljon a paraszti érdekek képviselete, valamit tenni kell. Én sokat gondolkoztam azon, hogy a malmoknak a parasztság, a mezőgazdaság ki van szolgáltatva ezen a téren is. Nagyon szeretném, ha k onkurencia állna rendelkezésre egyegy településen vagy egyegy megyében, akkor talán jobban odafigyelnének. Ezt avval támasztom alá, hogy amikor egy mázsa búza a jelenlegi garantált árat követi - azt a 24002500 forintot, vagy majd később emelkedik 3000r e vagy talán többre , ugyanakkor a kenyér ára meg 20 ezer forint mázsánként. Óriási differencia van a két ár között, tehát 1516 ezer forint. (23.30) Ez gondolkodóba ejti azokat az embereket, akik ugyan nem rendelkeznek egyetemmel, de józan paraszti éssze l igen, és felteszik maguknak a kérdést, hogy hova lesz ez a kettő közti óriási összeg. Tehát ennek a kérdésnek a problémája rendkívül fontos. Én nagy tisztelettel kérem az Országgyűlést és az államtitkárt, az FVMet, az egész kormányt, hogy e fontos kérdé st tárgyalja, vitassa meg, hogy tegyen nyugvópontot a paraszti érdekek mellett. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását, és megadom a szót Kékkői Zoltán politikai államtitkár úrnak. Á llamtitkár úr? KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ismeretes, a kenyérgabona vámőrlése eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a kisparaszti gazdaságok a saját búzájukból készült liszttel tudják kielégíteni a család éves kenyérsütési szükségletét. A vámőrlést a helybeli kis malmok végezték, amelyekből a negyvenes években még 1700 működött az országban. Ezeknél lehetőség volt a kis tételek őrlé sére, így a gazda valóban az általa bevitt búza lisztjét és korpáját kapta vissza az őrlési díj, a vám levonása után. Az elmúlt évtizedek folyamán a malomipari feldolgozás, más országokhoz hasonlóan, nálunk is jelentősen koncentrálódott. A kereskedelmi ell átás fejlődésével a házi kenyérsütés is visszaszorult, ami együtt járt a vámőrlés iránti igények folyamatos csökkenésével. Az ország lisztigényét a meglévő 140, zömében közepes és nagy kapacitású malom biztosítani tudja. Ezek technológiája azonban kis menn yiségek elkülönített őrlésére általában már nem alkalmas. Így a hagyományos és a maga idejében fontos szerepet betöltött vámőrlés újbóli elterjesztésének technikai akadályai is vannak. Ettől függetlenül természetesen mi is egyetértünk avval, hogy mindazoko n a helyeken, ahol a vállalkozói szándék és a műszaki feltételek megvannak, a malmok foglalkozzanak a vámőrléssel, ha a területükön ilyen igény jelentkezik. Napjainkban a saját búzával rendelkező kistermelők a vámőrlés helyett a búzaliszt cserelehetőségév el is élhetnek. Ennek keretében a malom az átvett búza ellenében a termelő igénye szerint lisztet vagy lisztet és korpát szolgáltat ki a részére, aminek során az őrlési költséget mint szolgáltatási díjat érvényesíti. A díj mértéke a szabad ár kategóriába t artozik, és malmonként változhat. Ez a tevékenység a malomipari cégek szempontjából ismereteink szerint nem igazán jövedelmező, a forgalmukban jelentéktelen arányt képvisel. A cserére kis tételben beszállított búza minősége gyakran elmarad a minimális köve telményektől, így csak jó búzával feljavítva használható malmi őrlésre. Ennek ellenére fenntartják ezt az értékesítési formát, mert segítséget jelent a kistermelők vagy a haszonbérleti díjként kapott búzával rendelkezők számára. A kis malmok behozatalának támogatására vonatkozó kérdéssel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a hazai malomiparban jelentős kihasználatlan kapacitás van. A minisztérium arra törekszik, hogy korlátozott beruházási támogatási lehetőségeivel a meglévő és piaccal re ndelkező malomipari vállalkozásokat segítse a minőségi, élelmiszerbiztonsági, higiéniai és
