Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
97 Majtényi adatvédelmi biztos mindezek alapján, úgy tűnik, saját kampányérdekeit kívánta szolgálni a közelgő ombudsmani választáson, biztosítva ezzel az MSZP és az SZDSZ támogatását. Ezzel a lépésével viszont mindannyiunk, így az egész magyar állam kárára törvényt sértett. Ha a KSH elnöke kizárólag saját elhatározásból adott volna utasítást a részletes címmegjelölés rovatainak üresen hagyására, akkor pontosan az adatvédelmi biztos feladata l enne, hogy felhívja a jogalkalmazók és a kérdezőbiztosok figyelmét, hogy a népszámlálás azon esetek közé tartozik, amikor a lakcím számbavétele törvény szerint kötelező. Kíváncsian várjuk, hogy a kormány mit kíván tenni a jogsértő állapot megszüntetéséért, és meddig engedi, hogy az ép ésszel és a törvényekkel is ellenkezve mélyre vigyék a liberális bozótba. Köszönöm. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, a kormány nevében ki kíván válaszolni. Megadom a szót Bogár László államtit kár úrnak. DR. BOGÁR LÁSZLÓ , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kétségtelen, ön egy létező dilemmára hívta fel a figyelmet, noha azt gondolom, hozzászólásának több pontján a kérdéshez mél tatlan módon dramatizálta egyes részleteit ezeknek az összefüggéseknek. Higgadt hangnemben próbálok mindezekre válaszolni, úgy, hogy nem tagadom, amit elmondott, valóban fontos dilemmákra hívja fel a figyelmet. Az alapvető dilemma tényleg az, hogy egy alko tmányos jogállamban a végrehajtó hatalom rendelkezésére álló eszközök többnyire szűkösebbek, mint ami a feladatok elvégzéséhez sok esetben optimális volna. Ma sem zárultak le azok a filozófiai és jogi viták, hogy hogyan kell a gyakorlatban összeegyeztetni a közösségi feladatok információ- és eszközigényét az egyének szabadságával és információs önrendelkezési jogával. A népszámlálás esetében a KSH is kereste az optimális megoldást, aminek segítségével az adatvédelmi törvény előírásait tiszteletben tartva a lehető legtartalmasabb adatokhoz, adatállományhoz juthat hozzá. A népszámlálásról szóló törvény előírásaiból kiindulva a lakáskérdőíven feltüntették az összeírás helyének címét, ami megfelelt az önkormányzati ingatlankataszterben és az ingatlannyilvántart ásban nyilvántartott ingatlanok adatainak. A személyi kérdőíven, mivel az tartalmazza az önkéntesen megválaszolható érzékeny adatokat is, csak a településnév és a kerület száma szerepel. Ez a konstrukció, amit bizonyára a képviselő úr is megnyugtatónak tar tott volna, a KSH adatgyűjtő és feldolgozó munkájához is a leginkább megfelelő feltételeket hozhatta volna létre. Az adatvédelmi biztos úr, ahogyan ön is említette, azonban aggályosnak tartotta az adatfelvétel idején együtt kezelt kétfajta kérdőívből adód ó azonosítási lehetőséget, vagyis azt, hogy a személyi adatlap anonimitása ellenére a lakáskérdőívből az érzékeny adatok személyhez rendelhetők. A KSH lényegében így válaszút elé került: vagy hosszú évtizedek után hozzájuthat az érzékeny adatokhoz, ami mun kája szempontjából persze igen komoly előrelépést jelenthet, vagy az egyszerűbb adatfelvétel érdekében lemond az érzékeny adatok rögzítéséről. Ezért született az az áthidaló megoldás, hogy a lakáskérdőíven szereplő címazonosítók közül is csak a település é s a kerület kitöltése kötelező. A teljes körű összeírás érdekében a számlálóbiztosok az összeírást az önkormányzatok által biztosított részletes, minden lakást és üdülőegységet feltüntető jegyzék alapján végzik. A népszámlálás során pontosított jegyzékek a továbbiakban az önkormányzati címnyilvántartás céljait szolgálják. Tisztelt Képviselő Úr! Túl az összeírás felén, a gyakorlati tapasztalatok birtokában egyértelműen megállapítható, hogy a kérdést a megkérdezettek túlnyomó hányada komolyan veszi, őszintén válaszol, csak elenyésző azoknak az aránya, akik a kérdés jogosultságát vitatják, és csak egészen kevesen jelölik meg a törvényi előírásoknak megfelelően biztosított "nem kíván válaszolni"
