Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
907 bálványát állítja szembe a munkavállalói érdekekkel. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Rossz az érzés.) Ezért támogatjuk ezt az állásfogl alást, amelyet a Katolikus Püspöki Kar megfogalmazott más egyházakkal együtt. Tudomásom szerint a szakszervezetek képviselői meg is fogják keresni az egyházak vezetőit, hogy hangolják össze álláspontjukat a vasárnap, a pihenőidő védelmében. Nagyon szomorún ak tartom, hogy mind kormánypárti, mind ellenzéki javaslatokat a vasárnap védelmében kapcsolatban elutasítottak. Amit Sümeghy képviselő úr itt előterjesztett szóban, amelyet nem volt módunk megismerni, jó irányba ható, de nem elégséges módosításnak tartom, személy szerint. Bizonyos értelemben előrelépést jelent, de a problémát - ahogy itt többen elmondták - nem oldja meg. Azt gondolom, hogy ez az egész, a munkaidő és a pihenőidő újraszabályozására vonatkozó előterjesztési rész ezer sebből vérzik, nem véletl enül született annyi módosító indítvány. Azt gondolom, hogy a jelenlegi védelem a pihenőidő védelmére jobb, mint ami ebben a módosításban szerepel. Szeretném hangsúlyozni, hogy - jöjjön bármilyeik oldalról - minden olyan módosító indítványt támogatni fogun k, amely a pihenőnapot és különösen a vasárnapot védi; és ellene vagyunk minden olyan könnyítésnek, amely lassan kilúgozná a tudatunkból azt az ősi beidegződést, hogy vannak ünnepek, munkaszüneti napok, amikor nemcsak a pénztárgépnek kell ketyegni, hanem m ásféle értékeknek is kell érvényesülni. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Normál felszólalásra megadom a szót Schvarcz Tibor képviselő úrnak, MSZP. (0.30) DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, e lnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy teljes módosítócsomagot szeretnék itt önökkel röviden ismertetni, ez a 89175. pontig terjed. Elhangzott a mai részletes vitában, hogy itt mindig olyan dologról vitatkozunk, ami benne van ebben a munkatörvénykönymódosításban. Én most olyan dologról szeretnék beszélni, ami nincs benne. Ez egy nagyon sajátos élethelyzet, ez az orvosi ügyelet és az ügyeleti idő értelmezése a munkajogban. Egy bizottsági vitában elhangzott, hogy a munkajog tisztelt képviselői az orvoso k miatt nem fogják megerőszakolni a munkajogot, én most mégis kísérletet teszek arra, hogy a tisztelt előterjesztő próbálja meg megérteni ezt a sajátos élethelyzetet, és próbálják beleélni magukat abba, hogy mit jelent az orvosi ügyelet fogalma, és hogyan kellene szabályozni ezt szerintünk ma a munka törvénykönyvében. Teszem ezt annál is inkább, mert a bizottság az egész módosítócsomagot egyhangúlag támogatta, és nemcsak az egészségügyi és szociális bizottság támogatta, hanem ennek az alapelveivel tulajdonk éppen, a főbb vonalakban a Magyar Orvosi Kamara is egyetért. Itt van a kamara március 5ei elnökségi állásfoglalása, amelyben szintén támogatja ezt a módosítócsomagot, amely az orvosi ügyelet fogalmára vonatkozik. Az első lényeges pontja az, hogy az orvosi ügyelet fogalma kerüljön be a munka törvénykönyvébe. Erre az volt az ellenérv, hogy jogdogmatikailag ez teljesen helytelen, hiszen az egészségügyi törvény és a közalkalmazotti jogviszonyról szóló törvény ezt szabályozza. Annak idején, amikor '97ben elősz ör kísérletet tettünk és tettem arra, hogy az ügyelet kérdését a munka törvénykönyve szabályozza, sikertelen volt ez a törekvésünk, ezért az egészségügyi törvény határozta meg az orvosi ügyelet fogalmát, méghozzá a 93. §ban, illetve a 128. §ban került me ghatározásra az ügyelet fogalma.
