Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SÁNDOR LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
901 Áttértünk a mai napra, jelzem, hogy elmúlt éjfél. Két percre megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nem egyszerű témakör ez, és meglehetősen nehéz. Én azt szeretném, ha egyszerűsítenénk rajta annyit, amennyit lehet. Például ebből a körből kivehetnénk az idénymunka problémáját, akkor már ezzel nem kellene foglalkozni. A kormányzat, úgy látszik a tervezetből, nemcsak a munkaerőkölcsönzéssel siet a munk áltatók segítésére, hogy a hullámzó munkaigény esetén jobb helyzetbe hozza őket, hanem az idénymunkát is ilyen tartalommal kívánja átalakítani. Ezért többen beadtuk azt a tartalmilag módosító javaslatot - mert vannak formai részek is , hogy a megrendelő i gények szezonális megjelenését vegyük ki ebből a tervezetből. Itt több képviselőtársam elmondta, hogy ez valójában nem tartozik ide. Én azt vettem ki a bizottsági vitákból, és az ajánlás is erre enged következtetni, hogy a kormányzat ezt részben hajlandó m egfontolni. Erre utal, hogy az ide beadott módosító javaslatokhoz, amelyek többségükben ezzel foglalkoztak... - most megszámoltam, éppen kilenc bizottság jelezte, hogy restanciát alkalmaz, többek között az általunk benyújtott 86. ajánlási ponthoz három biz ottság mondja, hogy restanciát kér, mert a kormányzat is jelezte, hogy várhatóan ezen a téren valami észrevétele lesz, mert másképp nyilván nem tennék meg ezt a restanciát. Arra kérném a jelen lévő államtitkár urakat - most Glattfelder úr is tényleg érdemb en mondhatna valamit , hogy mondják el, mi a szándékuk az idénymunkával kapcsolatban, és akkor lehet, hogy ezzel a kérdéssel itt már nem kell foglalkozni, a többi részre fordíthatjuk a figyelmünket. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Az utolsó kétperces: Sándor Lászl ó képviselő úr. DR. SÁNDOR LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót elnök úr. Tulajdonképpen az államtitkár úr még adott egy ötletet. Azt hiszem, ez még hozzátartozik, hogy kinek mit vesznek ki a zsebéből. Tudniillik az eddigi szabályozás azt mondta, hogy négy ledol gozott nap után 8 óra túlórát el lehet rendelni, amiért persze fizetnek. Most két hónapos időkeretben lehet napi 12 órát dolgozni ellenszolgáltatás nélkül. (Dr. Őry Csaba: Húszat is lehet.) Bizony ám, ellenszolgáltatás nélkül, mondom, államtitkár úr, csak azért, hogy rögződjenek a mondatok. És itt akkor már nemcsak időről van szó, hanem nagyon komoly pénzről is szó van. Tudniillik nem elégséges az, hogy egy egészen kiszámíthatatlan napi munkaidővel kell dolgoznia valakinek két hónap átlagában, hanem ehhez m ég az is hozzátartozik, hogy a 8 órás törvényes munkaidőt meghaladó részre, ha két hónap átlagában ez nem magasabb, mint a napi 8 óra, nem kell túlórát fizetni. Ez bizony azt jelenti, hogy nagyon jelentős anyagi megrövidítés is történik. Még egyszer nagyon kérem, hogy ha ebben a vitában velem most vitatkoznak, akkor legyenek szívesek mondani törvényi helyeket, mert azzal akkor lehet vitatkozni. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Bársony András képviselő úrnak. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót. A vita úgy foglalható össze, hogy Őry államtitkár úr azt mondja, hogy az előterjesztésben a 119. § és a 118. § közötti ellentmondást nem kívánja áthidalni. A 118. § ugyanis valóban azt mondja, hogy a munkarendet, a munkaidőkeretet és a napi munkaidőbeosztás szabályait a kollektív szerződés rendelkezésében meg lehet állapítani. Tételezzük fel, hogy ez a kollektív szerződés megvan. A kérdésem a következő, tisztelt államtitkár úr: megvan a kollektív szerződés, van benne egy megállapodás. Mit kezdjek a 119. § (1) bekezdésével, ahol azt mondjuk, hogy a munkáltató a
