Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
893 viták után, ez nem jutott el a képviselőtársainkhoz - miért is jutott volna el, hiszen ez csak egy miniszteri rendelet? De az a sajátságos egybeesés, hogy ön itt azt javasolja, hogy ne 6 óra legyen az egészségre ártalmas munkakörökben a munkavégzés felső határa, nevezetesen ön ennek az eltörlését javasolja, a másik oldalon azonban a kormány az összes ilyen 6 órás munkakörre való hivatkozást egy tollvonással megszünteti, azt gondolom, ez rossz irányba viszi a munkavállalók lehetőségeit az elkövetkezendő időszakban. Azt gondolom tehát, hogy a javaslattal egyfelől megszűnne a munka törvénykönyvében ez a bizonyos 6 órás korlát; a másik oldalon pedig eltűnik mindenfajta egészségre ártalmas munkakör a magyar jogi szabályozásból. Kérem, mérlegel jék ezt! Bár mi a miniszteri rendelet tekintetében nem vagyunk kompetensek, de azt gondolom, ha a két dolog párhuzamosan fut, akkor holnap valójában bekövetkezhet az, hogy ahol eddig 6 órás időtartamnál hosszabb időben nem lehetett munkavállalót foglalkozt atni, ott holnap a megszűnő miniszteri szabályozás következtében már nem is létezik egészségre ártalmas munkakör, s akár 12 órát vagy 16 órát is lehet foglalkoztatni a dolgozót. Mérlegeljék, hogy tegnap, tegnapelőtt lehetett vagy holnap még lehet maximum 6 órában foglalkoztatni valakit, és a törvényi szabályozás plusz a miniszteri rendelet együttes megszüntetésének hatásaként holnaptól ott is elő lehet írni 12 órás munkaidőt, miközben az egészségre ártalmas munkakör semmilyen paramétere nem változott meg ér demben. Ami a 99. pont alatt beadott módosító indítványt illeti: olyan vita van az előterjesztő és a módosító indítvány szerzői között, amely egyfelől megengedő, a mi szájízünk szerint pedig kógens, kötelező szabályozást írna elő. Azt mondja ugyanis a szab ály az eredeti javaslatban, hogy megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha... - és utána van egy csomó kitétel. Mi pedig úgy gondoljuk, hogy meg kell állapítani a megszakítás nélküli munkarend tényét, ha azok a feltételek fennállnak. Ha ugyanis a m unkaadó nem állapítja meg ennek a tényét, egyszerűen csak tudomásul vesszük azt, hogy ott ilyen feltételek ugyan vannak, de ő nem kívánja ezt a szabályozást kialakítani, akkor megint csak azt kell mondjam, egyfelől egy meglehetősen szabályozatlan helyzet a lakul ki, másfelől igen hátrányos negatív körülmények érintik a munkavállalókat a továbbiak során. Végezetül a 116. pont alatt beadott javaslatunk: ez nagyon komplex dolog, igazából megfogható benne ennek a szakasznak valamennyi nyűgebaja. Ugyanis a munka időbeosztásról van szó, és azt mondjuk, milyen munkaidőbeosztást kell alkalmazni úgy, hogy a megfelelő pihenőidő kiadható legyen. Mi azt mondjuk, hogy a 40 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő nem elegendő. Érvényesíteni kívánjuk a 48 órás, megszak ítás nélküli pihenőidőt, és ehhez hozzátartozik az az apróság is, hogy a törvényjavaslat bekalkulálja a vasárnap is végezhető munkát. (23.30) Mi azt mondjuk, hogy természetesen előfordulnak olyan munkahelyek, ahol a munka rendeltetése folytán vasárnap is f olyik, de ez egy különleges szabály és nem egy alapszabály. Ez esetben tehát, amikor vasárnapi munkavégzés rendesen elrendelhető, akkor ott egy teljes másik naptári nap beleessék ebben a 48 órába, tehát ne valamifajta felszabdalt kiadása történjék meg a pi henőidőnek. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, MIÉP. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A 127. §sal szeretnék kicsit foglalkozni, mert ú gy gondolom, hogy itt valami téves elírás történhetett. Mégpedig azért, mert azt minősíti az eredeti szöveg rendkívüli munkavégzésnek egyebek mellett, amit a készenlét alatt rendeltek el. Ez egy nonszensz! Nem attól rendkívüli egy munkavégzés, hogy mikor r endelik el, nem az elrendelés időpontja számít, hanem az, hogy mikor végzik el a munkát. Ráadásul kormánypárti képviselőtársaimmal nem egyeztetve ugyan,
