Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FARKAS IMRE (MSZP):
887 Az egy másik kérdés, hogy a mi módosító javaslatunk megfelelő formában kezelie ezt a problémát. Ez utóbbiva l - megmondom őszintén - nem kívánok foglalkozni, és erről vitatkozni sem. Ha a kormányzatnak van jobb elképzelése, és úgy gondolja, hogy ezt nem egy külön jogszabályban kell megtenni, akkor én azt készséggel el tudom fogadni. De úgy érzem, hogy ha ennek a z egyezménynek és egy törvénynek bizonyos részeit beemelik, akkor az ahhoz szorosan kapcsolódó részekkel is foglalkozni kell. Megjegyzem, hogy egyébként sem arra gondoltunk, hogy a kormánynak lesz egy rendelete, amelyikben a Magyarországon előforduló össze s munkakört felsorolja majd, hanem egy olyan technikát ad, hogy azokban a munkakörökben, ahol ilyen fiatalokat alkalmaznak, mikor, hogyan kell meghatározni ezeket az eseteket, tehát a tevékenységi kört, a feltételt és az óraszámot. Mi erre a kezelőtechniká ra gondoltunk gyakorlatilag, és kérem a kormányt, hogy ha komoly elképzelése van, és ezt szeretné kezelni, akkor kapcsolódó módosító javaslatot valamelyik képviselővel nyújtasson be, amelyik ennek a feltételnek meg tud felelni. A másik ajánlás, amivel fogl alkozni szeretnék, a 18. számú. Javaslatunknak az a lényege, hogy a munkaszerződést a munkába lépés napját megelőzően kelljen írásba foglalni. Gyakorlatilag a törvényjavaslat azt fogalmazza csak meg - és ez nem egy új elem a mostani módosítás során , hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ez így is van. Sajnos, a gyakorlatban az fordul elő, hogy amikor egy munkaügyi ellenőrzés történik, akkor a munkáltató elmondja, hogy éppen ma vettem fel ezt a dolgozót vagy tegnap, készülünk megírni a munkaszerződé st. (23.00) Ettől kezdődően már természetesen semmiféle ellenőrzésnek, szankciónak különösebben helye nincs, mert ebben sajnos a munkáltatónak kiszolgáltatott helyzete miatt a munkavállaló is megfelelő partnere, és az is igazolja, hogy éppen ma állt munkáb a. Mi a feketegazdaság korlátozása érdekében javasoltuk azt a kiegészítést, hogy a munkaszerződés írásba foglalását a munkába lépés napját megelőzően kellene megtenni. Úgy gondolom, hogy a javaslatunk nem is egy eretnek felvetés, megvalósítható, és végered ményben a kormánynak a munka törvénykönyvéhez benyújtott javaslata is valójában ezt sugallja vagy ezt teszi lehetővé. Szeretnék hivatkozni a 6. §ra, amely a munka törvénykönyve 72. §ának a (7) bekezdésében a következőt mondja ki. "A munkaszerződés megköt ésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja - és itt több mindent mondanak - a d) pontban a munkába lépés napjáról." Akkor tessék elképzelni, hogy ha nem utólag... - tehát megkötik mondjuk a munkaszerződést, és ebben nem arról tájékoztatjá k a dolgozót, hogy két héttel ezelőtt felvesszük majd dolgozni. Mert nyilvánvalóan ennek semmi értelme nincs egyébként, ennek akkor van értelme, ha a munkaszerződés megkötésekor arról tudják tájékoztatni a dolgozót, hogy holnap, holnapután vagy egy hét múl va lesz majd a munkába lépés napja. Márpedig, ha ez így van, akkor úgy gondolom, hogy semmi formalizált akadálya nincs annak, hogy ez esetben egy írásba foglalt munkaszerződésre kerüljön sor. Amennyiben ez megtörténne, úgy gondolom, hogy a feketemunka eset ében valamiféle előrelépésre kerülhetne sor. Mint említettem, csak érintőlegesen foglalkoznék a 38. és 42. ajánlásban lévő javaslatunkkal, amikor azt fogalmaztuk meg több más képviselőtársamhoz hasonlóan, hogy a helyettesítés eseté ben helyettesítési díjat kell fizetni, és az átirányítás, kiküldés, kirendelés esetében pedig a mai szabálynak megfelelően jobb híján azt írtuk, hogy az átlagkeresetet, mert a kormány javaslata, amit benyújtott - előttem Sáling képviselőtársam is elmondta - abszolút elfogadhatatlan, amely minden esetben azt mondja ki, hogy a dolgozónak azt a munkát kell kifizetni, amit éppen teljesít, de néhány kivételes esetben az átlag személyi bérrel is lehet valamit kezdeni. Erre az a kedvenc hasonlatom, hogy nagyon kom olyan kell ezt a kérdést venni, mert lehet, hogy a példa durva, de ha egy kazánkovácsot egy kézihímzőműhelybe osztanak be dolgozni, az nyilvánvalóan nem tud az ottani teljesítménykövetelménynek megfelelni, és ha azon a területen teljesítménykövetelményren dszer van, akkor a kormánynak e javaslata egy elképesztő butaság, és megoldatlan, fantasztikus helyzetet teremt.
