Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
881 v égiggondolják, hogy ebbe a 7 napba akár az is belefér, hogy ebből mindössze egykét olyan értelmesen felhasználható nap van, amiben a munkavállalók fel tudnak készülni egy ilyen konzultációra. Ami az 59est illeti: az 59. módosító indítványnál, amely egyéb ként a 103. § (2) bekezdése helyébe lép, van egy apró probléma. Egy olyan apró probléma, amelyet a törvényjavaslat nem is titkol el igazából, nevezetesen, hogy hozzá akarja segíteni a munkaadókat ahhoz, hogy a túlmunkavégzés a lehető legminimálisabbra csök kenjen, legalábbis a kifizetett bérek tekintetében. Nem a túlmunkaidő - csak a túlmunkadíj. Arról van szó ugyanis, hogy az eredeti javaslat csak annyit mond, hogy a munkakörhöz kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat el kell végezni. Teljesen mindegy, h ogy az egy teljesíthető vagy teljesíthetetlen feltétel. (22.30) Tessék végiggondolni azt, hogy a munkakörhöz kapcsolódó feladatokat nem az egyéni munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben írja le a vállalkozó vagy a munkaadó, hanem munkaköri leírásban, és ehhez képest a munkaidő beosztását másképpen szabályozza. Következésképpen akkor, amikor általában szabályozza a cégnél alkalmazandó munkaidőt, nincs tekintettel az egyes munkaköri leírásokra, így a gyakorlat azt igazolja, hogy bizony egyes munkákat ne m lehet elvégezni abban az időszakban, amit egyébként a munkarendben meghatároznak. Miről van szó tehát? Arról van szó, hogy a dolgozó, bár a munkaideje, mondjuk, 8tól 14 óráig tart, bizonyos munkákat egyszerűen külső körülmények következtében nem tud elv égezni 14 óráig. Ha pedig bent kell maradnia a továbbiakban, akkor az eredeti szabályozás szerint, ami ebben a paragrafusban le van írva, addig kell bent maradnia, ameddig, de ezért semmifajta ellentételezés nem jár, mert a paragrafus azt mondja, hogy köte les elvégezni, és punktum. Mi azt mondjuk: ha rajta kívül álló okok miatt bekövetkezik egy ilyen helyzet, akkor a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint kelljen eljárni, amennyiben a munkavégzés időpontja kitolódik. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ezek valóban nem politikai, hanem kifejezetten szakmai jellegű kérdések. Ha vitathatók, akkor szakmai vitát folytassunk róluk, de úgy gondolom, egy részük meglehetősen önmagáért beszélő módosítás, és kérem a támogatásukat. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, Fidesz. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. A Bársony képviselő úr által említett, az ajánlás 19. pontjával kapcsolatban szeretn ék annyit mondani, örülök annak, hogy ön is azt mondta, ha valami szakmailag nem megfelelő vagy nem jó, akkor azt közelítsük meg szakmai szempontokból, és vitassuk meg így. Összesen annyit kívánok ehhez a javaslathoz hozzáfűzni, illetve ahhoz, amit ön elmo ndott, hogy a foglalkoztatási bizottság mint kijelölt bizottság természetesen a benyújtott módosító indítványok minden pontját megvitatta, ezt a 19. ajánlási javaslatot is. Egyébként a magam részéről nagyon egyetértek azzal, hogy a gyesen lévő, illetve onn an dolgozni visszatérő nőknek ne legyenek problémáik az elhelyezkedéssel, mert talán emlékszik még képviselő úr, az előbb, amikor elmondtam a rövid felszólalásomat, megemlítettem, hogy a nőt akkor éri hátrányos megkülönböztetés, amikor még nincs gyermeke, de házas, vagy már van gyermeke. Tehát ebből a szempontból ez nagyon fontos és egyetértek vele. De a foglalkoztatási bizottság ülésén a kormány jelen lévő képviselője elmondta azokat a szakmai, illetve jogi kifogásokat, amelyek miatt ezt támogatni nem tudt a. Azt gondolom, ha alaposan áttekinti azt, ami a foglalkoztatási bizottság ülésén elhangzott, akkor ennek a korrekciójával talán sikeresen át tudjuk hozni esetleg mint kapcsolódó módosító indítványt.