Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGÁNÉ KERÉKGYÁRTÓ ILDIKÓ (MSZP):
876 Ugyanis azt mondja az eredeti paragrafusszöveg, hogy: a munkavállalók munkaviszonnyal, gazdasági és szociális érdekeivel összefüggő kérdé sekben. Lehet azt mondani, hogy ez magában foglalja a díjazás kérdését is, de ez meglehetősen gumiszabályként könyvelhető el, és egyébként pedig kvázi szubjektív értékelés tárgyává teszi a munkaadó részéről, hogy szerinte úgy értékelheti a helyzetet, hogy mondjuk, a bérezés nem függ össze a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeivel. Nehéz ezt az érvelést elfogadni, én nem is fogadnám el. A gyakorlat azonban az, hogy ez az érvelés így elhangzik, és valójában az üzemi tanácsok rendszeresen szembekerülnek azzal a problémával, hogy az egyenlő díjazás szabályainak megtartásával kapcsolatos információkat nem kapják meg a munkahelyeken. Ha önök is úgy gondolják, hogy ez beletartozik abba a gumiszabályba, ami az eredeti törvényszövegben benne van, ha úgy gondol ják, hogy ez beleértendő abba, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy ezt a pontot kivegyük belőle, és nevesítsük a törvény szövegében is, és akkor azt gondolom, igen jó szándékú konszenzus alakulhat ki ebben a kérdésben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az M SZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Mádi képviselő úr észrevételére szeretnék reagálni. Valóban tettünk egy javaslatot, hogy ne érhe sse hátrány a munkavállalót, ha jogainak érdekében fellép vagy jóhiszemű bejelenést tesz. Gondolom, jóhiszeműen Mádi képviselő úr azt mondta, hogy ez ugyan szimpatikus gondolat, de benne van a törvényben, és ő maga úgy gondolta ezt, hogy a 3. §nak az a mo ndatrésze tartozik ide, hogy "tilos hátrányos megkülönböztetést tenni", és a felsorolás után valóban van egy ilyen, hogy "minden egyéb körülmény miatt". Én nem hiszem. Azért a legtöbbször, ha azt mondjuk, hogy "egyéb", abba nem feltétlenül tartozhatnak bel e ilyen komoly konkrét kérdések. Ráadásul, amikor Mádi képviselőtársam ezt a részt felolvasta, nem is pontosan olvasta fel, mert az azt mondja ki, hogy "tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt". Márpedig mi éppen azt mondjuk, hogy a munkaviszonnyal összefüggésben se lehessen ilyen megkülönböztetéseket tenni. Tehát két változatot tudok elképzelni: vagy mégiscsak fogadják el ezt a javaslatot, vagy pedig Bernáth Ildikó képviselő asszony, aki, úgy látom, vállalja a kormány módosító javaslatait, vegye fel a javaslatok közé ezt is, és akkor az 5. § (1) bekezdéséből vegyék ki a "munkaviszonnyal összefüggő" kifejezést. Akkor valóban úgy lesz majd, hogy minden egyéb körülmény esetében tilos hátrányo s megkülönböztetést alkalmazni. S ha ezt tényleg így gondolják a kormányzati oldalon, akkor azt tudom mondani, hogy feleslegessé válik az a rész, amit én javasoltam; de amíg ez nem így lesz, addig úgy gondolom, ennek mégiscsak helye van. ELNÖK (Gyimó thy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót felszólalásra Vargáné Kerékgyártó Ildikó képviselő asszonynak, MSZP. VARGÁNÉ KERÉKGYÁRTÓ ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 5. pontjában szereplő módosító indítvány mellett szeretnék érvelni. A törvényj avaslat 2. §ában a (3) bekezdés együttműködési kötelezettséget írna elő a munkáltató irányába a szakszervezet számára is. Ez általában ellentétes a munka törvénykönyve 3. §ának (1) bekezdésében foglaltakkal. Ez ugyanis a szakszervezet számára nem ír elő a munkáltató irányába együttműködési kötelezettséget. Ilyen kötelezettsége a szakszervezeteknek fennáll külön törvény rendelkezése alapján, mint például sztrájk kapcsán. Általános, nemzetközileg is követett, hazánk által
