Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
873 Hiszen valóban szükség van a faji, a ne mi, a vallási, a politikai meggyőződés szerinti hátrányos megkülönböztetés tiltására. Úgy gondoltuk azonban, hogy manapság nemcsak ilyen jellegű megkülönbözetés létezik, hanem létezik a munkavállaló megkülönböztetése is, méghozzá abban az esetben, ha a mun kavállaló kifogásolja a munkáltatónál alkalmazott gyakorlatot. Ez igen gyakran előfordul. Sajnos, a munkavállalók többsége ma nincs pontosan tisztában a saját jogaival. Ez nyilván összefügg a rendszerváltással; összefügghet azzal, hogy a munkahelyeken a sz akszervezetek nincsen olyan mértékben jelen; és összefügghet számos más kérdéssel is, például a törvények gyakori változtatásával is. A munkavállalókban természetesen él az a szándék, hogy nekik vannak valamiféle jogaik, és azokat érvényre szeretnék juttat ni. Vannak munkavállalók, akik ezt a társaik érdekében is szívesen felvállalják. Sajnos, amikor ezt megteszik, akkor kiteszik magukat annak, hogy a munkáltató el fogja nekik mondani, hogy nincs igazuk, nem a törvény szerint járnak el. Ezt követően vagy hát rányos megkülönböztetésben van részük, vagy pedig egyszerűen megszüntetik a munkaviszonyukat, sokszor oly módon, hogy a munkavállaló kerül kedvezőtlen helyzetbe, akár rendkívüli felmondás történik, akár pedig még bírósági eljárást is életbe léptetnek. Enne k az egyik alfaja gyakorlatilag az, amikor a munkáltató nem biztosítja a dolgozó valamiféle jogát, akár munkavédelmi, akár más természetű kérdésben; és mivel a munkavállaló nem tud megegyezni a munkáltatóval, ezért a munkavállaló valamiféle hatósághoz ford ul, attól remélve, hogy az a hatóság majd helyreállítja a megfelelő állapotokat a munkáltatónál. Ez nyilvánvalóan kiderül, erre rengeteg példa van. Sajnos, Magyarországon ma általános gyakorlat az, hogy mielőtt egy ilyen munkaügyi vagy munkavédelmi ellenőr zés megtörténne, a munkáltatót értesítik a kiérkezésük előtt, és természetesen így nemcsak azt tudják, hogy mikor kerül sor ellenőrzésre, hanem az is nyilvánvalóvá válik másodpercek alatt, hogy ki tette a bejelentést ebben az esetben. A munkavállalónak a k ellemetlen következményekre ebben az esetben számítania kell. Ezért mi azt gondoljuk, hogy elfogadva a törvénynek azt az értelmes gondolatát, hogy a hátrányos megkülönböztetést tiltani kell, véleményü nk szerint ide be lehetne illeszteni egy ezt részben megakadályozó gondolatot, amit mi úgy fogalmaztunk meg, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban biztosított jogai érvényesítése érdekében történő fellépéséért, ill etve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. Úgy gondolom, ez a gondolat egy értelmes munka törvénykönyvébe beilleszthető, annál inkább, mert egy ma élő, valós problémát kíván kezelni. Kérem képviselőtársaimat, hogy amennyiben l ehet, támogassák ezt a javaslatunkat. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, Fidesz. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Ígérem, rövid leszek. Az a jánlás 6. pontjához kívánok egy rövid indoklást elmondani. Ahogy azt már előttem Farkas Imre képviselő úr is említette, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatban új szabályok jelentek meg a benyújtott törvényjavaslatban. A törvényjavaslat megleh etősen széleskörűen szabályozza, hogy milyen tilalmakat állít fel. A munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányosan megkülönböztetni a munkavállalókat nemük, koruk, fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk, vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. Azért olvastam fel teljes egészében a benyújtott törvényjavaslatot, mert az kicsi kis módosító javaslat, amelyet benyújtottam ehhez, a családi állapotra vonatkozik. Tehát a javaslat értelmében tilos lenne a hátrányos megkülönböztetés a családi állapota miatt. Ezt azért tartom fontosnak most itt elmondani, és remélem, nem sértem meg férfi képviselőtá rsaimat azzal, hogy elsősorban a nők
