Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz):
865 Akkor ezt beszéljék meg előbb egymással, és utána adjanak választ arra a kérdésre, hogy ha egyébként az államtitkár úrnak van igaza, akkor miért ellenzik a 161es módosító javaslatot, a melyikben semmi más nincsen, csak az az egy dolog van leírva, hogy ne lehessen diszkriminálni bérben a kölcsönzött és egyébként az állandóan foglalkoztatott munkaerő között. Az államtitkár úr hozzászólásából én arra következtetek, hogy ő hajlandó lenne elf ogadni ezt a módosító indítványt, de a Borkó képviselő úr által elmondott dolog homlokegyenest szemben áll ezzel. Úgyhogy talán ezt előbb beszéljék meg; még egyszer mondom, a 161es ajánlással kapcsolatos Fideszálláspontot beszéljék meg egymás között, és utána mi azt mondjuk, hogy egyébként az államtitkár úrral akár egyet is tudnánk érteni, csak hát neki egy szavazata van, a frakciónak pedig sokkal több. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Borkó Károly képviselő úrnak. BO RKÓ KÁROLY (Fidesz) : 161es, elnök úr. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Igen, látom, itt van előttem. BORKÓ KÁROLY (Fidesz) : Az a helyzet, hogy szerintem az, hogy valakit alkalmaznak, és hogy egy illető munkavállaló mennyit keres egy adott munkával, az a kölcsönző s zempontjából attól még lehet előnyös. Tehát a kölcsönzött és az állandó munkára felvett ember nyugodtan kereshet ugyanannyit, attól még kölcsönözni lehet olcsóbban az alkalmazó szempontjából munkaerőt, merthogy esetleg nem kell neki bejárási díjat fizetni, nem kell külön munkaruhát fizetni, vagy nem zöld, hanem kék munkaruhában is elláthatja azt a feladatot, amire kikölcsönözték. Tehát én azt gondolom, hogy egyáltalán nincs ellentmondás abban, amit én elmondtam, és amit Őry államtitkár úr képviselt. Erre sz eretném felhívni az önök figyelmét. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Őry Csaba képviselő úrnak, Fidesz. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Maradunk még mindig a 161es szakasznál. Belátom, hogy né mileg filozófiai vitát is folytatunk, de elég szorosan kötődik sajnos a szakaszhoz. Szerintem semmiféle ellentmondás nem volt Borkó képviselőtársam és közöttem, ugyanis önök abban a tévhitben vannak, hogy kizárólag a bérkérdés az, ami egy ilyen munkaerőpi aci tranzakcióban szempont lehet... - és nem arra, ami ugyancsak egy fontos szempont, nevezetesen, hogy valóban rugalmasan tudjon reagálni a munkavállaló az adott piaci igényekre. Van úgy, hogy néha összesűrűsödik a munka, a megrendelés, és rá kell hajtani a munkára, és csak azért, mert most éppen pluszmegrendeléseket kell teljesíteni, egy cég nem fog fölvenni X számú embert, hanem megpróbál kikölcsönözni. Kikölcsönözné, ám kitől? És akkor megint visszatérhetünk arra a kérdésre, hogy egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, ki az, akit komolynak vagy kellő garanciákkal körülbástyázottnak tekinthetünk. Itt azért ne felejtsük el, nem arról van szó, hogy bármelyik egyéni vállalkozó egyszer csak nekiáll és elkezd kölcsönözgetni, hanem arról van szó, hogy olyan céget kell alapítani, amelynek az a tevékenysége, hogy munkaerőkölcsönzéssel foglalkozik. És ha ilyen céget kell alapítani, akkor ahhoz, hogy emögött elég garancia legyen, hogy ne felelőtlenül, meggondolatlanul, mindenfajta felelősségre vonás esélye nélk ül végezze ezt a
