Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KISS ANDOR (MIÉP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LÉVAI TIBOR (Fidesz):
851 KISS ANDOR (MIÉ P) : Köszönöm a szót, elnök úr. Három módosító indítványt adtam be, ami a vita ezen szakaszába tartozik. A módosító indítványok összefüggenek, de három különböző számon szerepelnek. A javaslatom az, hogy a törvényjavaslat 193/D. §ánál a gazdasági társaságo k helyett egy szélesebb körben a gazdálkodó szervezetekre kerüljön kicserélésre a kölcsönbeadóknak a köre. Én azt hiszem, a gazdasági társaság megfogalmazás nagyon sokakat kirekeszt ebből a körből. Látom, más is adott be erre vonatkozóan hasonló módosító i ndítványokat. Tehát én azzal tudom indokolni eme három módosító indítványomat, hogy maga a gazdasági társaság hátrányos helyzetbe hoz egyéb gazdálkodó szervezeteket, akik jelenleg is foglalkoznak vagy foglalkozhatnak munkaerőkölcsönzéssel. Ehhez kérem a H áz támogatását. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Lévai Tibor képviselő úrnak, Fidesz. LÉVAI TIBOR (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény jogharmonizációs célú módosítására, v alamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló T/3468. számú törvényjavaslattal kapcsolatosan az első szakasz vonatkozásában a munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatosan a következőket kívánom hozzáfűzni. A rendszerváltás óta a munkavállalók kölcsönzése jelenleg is élő gyakorlat, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a javaslat nem létrehoz egy intézményt, hanem a már kialakult társadalmi viszonyokból kiindulva szabályozza, jogi keretek közé tereli. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1994es határozata szerint a z államnak a magánmunkaerőközvetítő és munkaerőkölcsönző cégekre speciális szabályokat kell alkotnia, a magatartásukat feltétlenül szabályoznia kell. Az Európai Unióban a magánmunkaközvetítés és a munkaerőkölcsönzés nagyon pontosan szabályozott intézmé nyek, míg Magyarországon ez csak a közvetítésre igaz. Tisztelt Ház! A munkaerőt kölcsönbe adó cégek a foglalkoztatás érdekében két szerződést kötnek. A kölcsönbeadók általában adatbankban tartják a munkavállalók adatait, és a konkrét munkafeladat felmerülé sekor kötnek munkaszerződést a munkavállalóval. Ezt megelőzően vagy ezzel egyidejűleg történik a polgári jogi megállapodás megkötése a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő cég között, amely biztosítja a foglalkoztatást. A kölcsönbe adó munkáltató a törvény 106. § rendelkezései alapján a kirendelés intézményének az alkalmazása útján biztosítja a kölcsönvevő cég számára a munkaerőt. A munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó cégek tehát a törvény és a polgári törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazásával próbálják megoldani a foglalkoztatást. Ez a gyakorlatban több problémát vet fel. Az egyik leglényegesebb ezek közül, hogy a munka törvénykönyve a tipikus munkaviszonyt szabályozza, a munkaerőkölcsönzés azonban a jogalanyi oldalon jelentkező három pólus, illetve a munkavégzé s jellegéből adódó fokozottabb rugalmasság iránti igény miatt atipikus jogviszonynak tekinthető. Az atipikus foglalkoztatás esetén a munkavállalói érdekek védelmében más garanciarendszerre van szükség, mint a tipikus foglalkoztatás során. Ezt a munka törvé nykönyve tipikus munkaviszonyra vonatkozó szabályai nem képesek biztosítani. A fentiekből látható, hogy jelenleg Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák közül a munkaerőkölcsönzés a leginkább szabályozatlan. Elterjedését a jogalkotó nem hagyhatj a figyelmen kívül, jogbiztonsági okok és a munkavállalók érdekeinek a védelme miatt. Az Alkotmánybíróság határozatai alapján a jogbiztonság a jogállamiság egyik nélkülözhetetlen eleme. A 14/1993. (III. 9.) számú központi bírósági határozat, illetve a jogbi ztonság magában foglalja azt, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit világos, egyértelmű jogszabályok rendezzék, és a jogalanyoknak legyen lehetőségük a jogkövetésre.
