Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - Dr. Hegedűs Mihály (FKGP) - az egészségügyi miniszterhez - "Mitől keserű a cukorbetegek élete?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT szociális és családügyi minisztériumi államtitkár:
801 Dr. Hegedűs Mihály (FKGP) - az egészségügyi miniszterhez - "Mitől keserű a cukorbetegek élete?" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpelláló képviselő úr elfogadta az államtitkár úr válaszát. Dr. Hegedűs Mihály, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be az egészségügyi miniszterhez: "Mitől keserű a cu korbetegek élete?" címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Magyarországon a cukorbetegek száma meghaladja a félmilliót. Ez a félmilliós létszám kimeríti a népbetegség fogalmát. Két típusú cukorbetegséget különböztethetünk meg. Az egyes típusú cukorbetegség inkább a fiatalkorúak megbetegedése és számuk körülbelül 100 ezer körül mozog, míg a kettes típusú, lényegesen nagyobb számú, az idősebb korosztályhoz tartozó betegek részben a vér cukorcsökkentő tabletták szedésére kényszerülnek, és emellett mindkét csoport nagyon kemény, nagyon szigorú és nagyon költséges diétára szorul. (15.40) Ez jelentős többletköltséget okoz a betegek számára. Ez a diéta átlagosan 2025 százalékkal többe kerül, mint az egészségesek táplálkozása. Hadd soroljak fel néhány példát! A fehér és a barna kenyér 150200 forint körül mozog; a cukorbetegeknek a barna kenyér az ajánlott. A normál csokoládé 200 forint, a diétás 350400 forint. A kristálycukor 130140 forint körül van, az ételédesítő kilója több mint 1000 forint. Amíg az átlag, egészséges magyar állampolgár napi tápanyagfogyasztásának 13 százaléka áll fehérjéből, addig a cukorbetegeknél ez 20 százalék fölött van. Köztudott, hogy a cukorbetegségben szenvedő bet egeknek relatíve több, drágább fehérjét, húsféleségeket kell fogyasztaniuk az egészséges lakossághoz viszonyítva. A többletköltség kompenzálására még 1987ben született egy egészségügyi miniszteri rendelet, amely a 70 év feletti, illetve a rokkant cukorbet egek számára havi 100 forint összegű támogatást írt elő. Ez azóta nemhogy emelkedett volna, hanem még ez is megszűnt. Az élelmiszerek áremelkedését figyelembe véve ehhez igazodva kellene a támogatás mértékét megemelni. A jelenlegi nullás havi támogatás, am ely régebben 100 forint volt, csak képletes, mert vásárlóértéke a valóságban már 2000ben sem volt, de fokozott terheket, adminisztrációt és ezzel együtt többletköltségeket jelentett a kifizetőhelyeknek; ma már ezek is megszűntek. Kérdezem az államtitkár a sszonyt, foglalkozotte a tárca ezzel a fontos kérdéssel, és ha igen, kívánjae a jövőben támogatni a cukorbetegek megélhetését. Köszönöm szépen. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra a téma szerint feladat- és hatá skörrel rendelkező Harrach Péter szociális és családügyi miniszter úr megbízásából Szemkeő Judit államtitkár asszony válaszol. Megadom a szót. SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT szociális és családügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvi selő Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt képviselő úr, ön egy önmagát többszörösen túlélt szabályozás problémáját vetette fel. A cukorbetegek anyagi támogatása az 1988. évi bevezetés óta valóban változatlan feltételekkel és változatlan összegben maradt fenn. Az öss zeg ma már nevetségesen alacsony; hozzáteszem, már a bevezetéskor sem volt alkalmas arra, hogy a cukorbetegek számára létkérdést jelentő étkezési előírások fedezetét megteremtse. A támogatás kezdettől fogva idegenszerű volt a szociális ellátások rendszerén belül is, hiszen ismeretes, hogy a cukorbetegségen kívül számos egyéb betegség jár többletkiadással.
