Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - Dr. Dán János (FKGP) - az egészségügyi miniszterhez - "Mit tesz a kormány a kergemarhakór-mentesség megőrzése érdekében?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter:
786 A kergemarhakór 1985ben NagyBritanniában jelentkezett, és eddig több mint 170 ezer marha betegedett meg. Az 1993tól bevezetett szigorú intézkedések hatására a megbetegedések száma csökken, óvatos jóslások szer int 2002re a járvány megszűnhet. A járvány terjedésének az egyik valószínű oka, hogy az állathullákból készült húsliszteket nem kellően hőkezelték. A BSE okozta kár nemcsak a szivacsos agysorvadásban megbetegedett és elhullott állatok kára, hanem a kutatá s, leküzdés és a megsemmisítés költségei is. Eddig mintegy 27 millió marhát vágtak le és égettek el, a felsoroltaknál azonban sokkal nagyobb az exportkorlátozás, a marhahúsfogyasztás csökkentése, és az ennek következtében bekövetkező gazdasági kár. (14.40) A mezőgazdasági ágazaton belül a szarvasmarhaágazat válságba kerülhet. A legsúlyosabb az ember egészségére való veszélyessége. 1996 elején kutatók bejelentették, hogy összefüggést találtak a KreutzfeldJakobszindróma és a BSE között. Figyelemre méltó vo lt, hogy a megbetegedettek mind fiatalkorúak voltak, holott a betegség klasszikus formája eddig az idősebb személyeknél jelentkezett. A világ legismertebb tudományos folyóirata, a Nature 1997. október 2i számában megjelent közlemény szerint döntő bizonyít ékot szolgáltattak arra, hogy új, a KreutzfeldJakobszindrómával rokon, de attól egyértelműen különböző új variáns megbetegedés kórokozója ugyanaz a prion, amely a kergemarhakórt okozta. Angliában eddig 85 halálesetet tartanak szá mon. Mint említettem, a kórokozót az 1977ben orvosi Nobeldíjat kapott Prusiner 1992ben prionnak nevezte el. Bebizonyosodott, hogy a species barriert a priont kétszeresen átlépte. Mit lehet tenni? Az állati eredetű húslisztek takarmányként történő felhas ználását vissza kell szorítani, szójával és napraforgóval lehetne kiváltani. Magyarországon korábban nagyon helyesen szabályozták a húsliszt és csontliszt készítését, így 133 Celsiusfokon 20 percig, 1 atmoszféra nyomáson végzik. Napirend utáni felszólalás omban is felhívtam a figyelmet arra, hogy hatósági intézkedésekkel, behozatali korlátozásokkal, annak felvállalva minden kellemetlen hatását, csökkenteni kell a behurcolás veszélyét, a vágásra kerülő állatokat rendszeres szűrőpróbával ellenőrizni kell. Fel teszem a kérdést: mit tesz a kormány a kergemarhakór megelőzése érdekében? Várom a miniszter úr válaszát. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Mikola István egészségügyi miniszter úr válaszol. DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügy i miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kérdése olyan professzionális szinten hangzott el, hogy csak kiegészítést tudok hozzá tenni. Valóban ez a helyzet, a prionbetegségek az Apokalipszis hatodik lovasaként emlegetett betegségek a ma i biológiának, az orvostudománynak, de az állategészségügynek is egy nagyon nagy kihívást jelentenek. Örömmel tudom mondani, hogy a kormány mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy az a kedvező járványtani helyzet, amely jelenleg fennáll, továbbra is így legyen. A szarvasmarhák kóros prion okozta betegsége, a BSE hazánkban eddig nem került megállapításra. Tehát hazánk mentes ettől a rettenettől. A lakosság fertőződésének lehetősége a hazai érintett állatfajoktól, illetve állati eredetű élelmiszeral apanyagoktól jelenleg kizárható. A jelenlegi, főleg Angliát és az EUországok többségét sújtó BSEjárványhelyzetben az Egészségügyi Minisztérium jogszabályban rendelt el bejelentési kötelezettséget bizonyos betegségek esetében, amelyek a prionokkal hozható k összefüggésbe. Ezek közé tartozik az a KreutzfeldJakobkór és annak a variánsa is, amit a képviselő úr az interpellációjában említett. A jogszabály egyúttal harmonizációt is jelent a hatályos állategészségügyi jogszabályokhoz, amely a BSEt már 1997be n felvette a bejelentendő betegségek közé.
