Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
754 E tárgyhoz utolsó kétperces hozzászólásom keretében két dologról szeretnék még szólni. Az egyik - és fel szeretném hívni erre a figyelmet : nem mai jelenség a korrupcióval való gyanúsítgatás a közigazgatá sban, hiszen a hetvenes években dr. Szamel Lajos professzor úr - néhányan még ismerik a nevét, s igen markáns tanításait a közigazgatásban - megírta a "Korrupció a közigazgatásban" című cikkét, amely arról szól, hogy a korrupciónak nem az az elvi alapja a közigazgatásban, hogy pénzt kap valaki valamiért, hanem szívességet tesz valaki valakinek. (11.30) És ez a szívesség körbejár, tehát a protekcionizmus nem anyagi úton valósul meg, hanem összesen azért, hogy én most neked szívességet teszek, elém engedlek e gy sorban, mondjuk, a személyiigazolványosztásnál, cserébe te majd egy ismerősöm építési engedélyét 30 nap helyett, mondjuk, egy nap alatt intézed el. És végül is ez az a láncreakció, amitől úgy tűnik, hogy az egész szervezet fertőzött, mind a mai napig. És ez nem vagyongyarapodással jár, hanem elsősorban előnyök biztosításával. Ezért van az, hogy nem tudom, mikor fogtak el utoljára korrupt köztisztviselőt Magyarországon. A törvényi háttere most is adott valamennyi Btk.beli tényállásban, hogy ez ellen bár ki harcoljon, de félek attól, hogy maga a másik hatóság is szívesebben veszi, ha esetleg az építési engedélyt előbb intézik el az ő számára. A másik ilyen tétel röviden: egyszer át kell gondolni, hogy mit akarunk ezzel a törvénnyel - a köztisztviselőket he lyzetbe hozni vagy a köztisztviselőket lejáratni? Én a helyzetbe hozás mellett vagyok és arra fogok szavazni. Ezért ezt a törvényt nem tudom támogatni. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Balsay István úr, a Fide sz képviselője. Megadom a szót. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslat általános vitája folyik. Néhány részletkérdésben érezhető az az ellenzéki magatartás, amely a törvénynek a követelményekkel, a köztisztviselői életpálya megkötöttségeivel kapcsolatos kérdéseit öthat kétperces felszólalásban is exponálja. Én ezt természetesnek tartom. Az általános vita ezen szakaszában szeretném kifejteni, hogy a polgári kormányt m i késztette arra, hogy a közszolgálati pályaút megteremtését célzó köztisztviselői törvénymódosítást a parlamenthez benyújtsa. Eddig minden kormány próbálkozott ezzel a rendszerváltást követően, ilyen átfogó módosításra azonban nem került sor. Néhány hozzá szólás megfeledkezik arról az ellenzéki padsorokból, hogy az előző kormány is, pályafutásának végén kísérletet tett arra, hogy szabályozza ezt a területet, és most olyan területeket is támadnak, amelyeket akkor a benyújtott javaslatban fontosnak tartottak. A polgári kormány a valódi közszolgálat megteremtése érdekében fontosnak tartja, hogy a közszektor, amely életünket minden területen, a születéstől a halálig, az EUcsatlakozás jogharmonizációjától a közszolgálat fejlesztéséhez kacsolódóan minden területe n befolyásolja, ennek a rendszernek a felzárkóztatását, amely az EUcsatlakozáshoz is szükséges, megteremtse. Szeretnék itt arra utalni, amit mindannyian ismernek, legalábbis remélem, hogy Magyarország a világ legfejlettebb országai közösségének is a tagja , az OECD tagja, és az ilyen jellegű kapcsolatokban ajánlásokat fogadott el az előző kormány is és a polgári kormány is. E csatlakozásokhoz kapcsolódóan a figyelmet szeretném feltétlenül arra irányítani, hogy a parlamentnek az a feladata, hogy meghatározza a törvényekben, parlamenti határozatokban, törvényi keretek között kiszorítsa, lehetetlenné tegye a közszolgálattal való visszaélést, a korrupciót is. Nyilván más helyeken is, így a közszolgálat minden területén, megadott szinteken vannak ezzel összefüggő feladatok. Nekünk tehát azt kell vizsgálni, hogy a Magyar Köztársaság törvényeiben szerepelneke olyan szakaszok, olyan bekezdések, amelyek lehetőséget adnak a visszaélésre. Próbáljunk meg konszenzussal változtatni a kialakult helyzeten a bizalmi elv köve tésével!
