Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
748 De a vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan a legnagyobb gond az, hogy már most meghitelezzük a köztisztviselők tisztességtelenségét. Tudniillik ebben a ciklusban mindenféle ilyen számonkérőszékszerű tevékenység, ami vagy verbálisan vagy a jogalkotásban, vagy egy országgyűlési határozatban megjelent erről az elmúlt időszakban, mind arról szól, hogy aki a közéletben és a köztisztviselők között van, az eleve gyanús, és el kell számoltatni. Ezzel a hangulattal azért valahogy le kellene számolnunk ebben az országba n. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Hack Péter úr, az SZDSZ képviselője. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, a hozzászólásomban is utaltam arra, hogy jó lenne pontosan tisztázni, kiknek kellene vagyonnyilatkozatot tenniük. Ékes József képviselő úr felszólalása is mutatja, hogy akik a törvényjavaslatot támogatják, azok is mást gondolnak erről. Elhangzott, hogy az okmányirodán nem fordulhat elő korrupció. Csabai Lászlóné képviselő asszony szavait ebben mérvadóbbnak tartom. Amióta az okmányirodáknál vannak a személyi igazolványok, a gépjárműátíratások, a sajtóban is megjelent, hogy (Dr. Kontrát Károly: Ő is polgármester!) ez viszonylag sok problémá t okoz. Jelen pillanatban, ha át kell íratni egy gépjárművet, a törvényes határidő erre 30 nap. Mennyien vannak, akik szívesen várnak 30 napig az átíratásra? S kinek mennyit ér meg az, hogy nem 30 nap alatt, hanem egy nap alatt megtörténik az átíratás? Teh át jó lenne, ha a törvényjavaslat előkészítői - és ennek kapcsán én is szeretnék csatlakozni azokhoz, akik a kormányt arra kérik, hogy válaszoljon az elhangzott észrevételekre - végiggondolnák, hogy kikre terjedjen ki a vagyonnyilatkozat. A másik probléma a vagyonnyilatkozattal, amit nem győzök hangsúlyozni, hogy abban a formában, amit a kormány előterjesztett, a vagyonnyilatkozatok használhatatlanok, ugyanis nincs jogkövetkezménye a vagyonnyilatkozatnak. A képviselői vagyonnyilatkozatból indultak ki, amely nél a nyilvánosságnak van értelme. Tehát ha egy képviselőről a nyilvánosságban kiderül, hogy megsokszorozódik a vagyona, az értelmezhető, mert a választók eldöntik utána, hogy akarnake erre a képviselőre szavazni vagy nem. De mi lesz, ha egy köztisztvisel őről kiderül, hogy a vagyona megmagyarázhatatlanul gyarapodott? Nincs törvényi előírás arra, hogy ekkor mi következik. A vagyonnyilatkozat megmagyarázhatatlansága nem lesz alap arra, hogy büntetőeljárást indítsanak a képviselővel szemben. Tehát ez a szabál yozás teljesen alkalmatlan eszköz a korrupcióval szembeni fellépésre. Ha tényleg fel akarnak lépni, alkalmas eszközt kellene ehhez keresni. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Taká cs Imre úr, az MSZP képviselője. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Lamperth Mónika az etikai kódex elfogadhatatlanságáról beszélt. A minisztériumnak ilyen formában valóban nem szabad beleavatkoznia ebbe a fol yamatba. Az ember életében tulajdonképpen két dolog van, amiért harcol: az anyagi érdek és az etika. Egy szervezet oldaláról az etika a sok érdek összehangolására szolgál; egy döntés csak akkor etikus, ha racionálisan meg tudnak egyezni azok, akiket a dönt és érint. Ez csak nyílt dialógus során jöhet létre. Az etikai döntés olyan döntés, amelyet minden érdekelt fél racionálisan el tud fogadni. Ez tehát konszenzusos döntés lehet minden esetben. Ezért a felek ehhez alkalmazkodnak, a cselekedeteiket ehhez igazí tják.
