Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
738 és támogatjuk azokat az elemeket is, amelyek a köztisztviselők jobb megfizetését, jobb anyagi megbecsülését szolgálják. Sajnos, az ilyen típusú rendelkezések csak viszonylag elenyésző kisebb ségét alkotják annak a törvénycsomagnak, amelyet az OrbánTorgyánkoalíció a parlament elé nyújtott. Melyek azok az elemek, amelyekkel nem értünk egyet a benyújtott törvényjavaslatban? Nem értünk egyet a főtisztviselői kar létrehozására irányuló szabályokk al, nem értünk egyet azzal a törekvéssel, hogy egy ilyen, viszonylag korlátozott létszámú mameluksereget hozzanak létre, olyan sereget, amely kizárólag a mindenkori miniszterelnök kegyétől függően kerül egészen kiemelt anyagi és egzisztenciális helyzetbe. Nem értünk egyet azokkal a lépésekkel, amelyek a korrupció elleni fellépés jelszavát használva valójában álmegoldást szolgálnak az úgynevezett vagyonnyilatkozatok kapcsán. És nem értünk egyet azokkal a törekvésekkel, amelyek több éve fennálló hatpárti kons zenzus egyértelmű és egyoldalú felrúgásával tovább gyengítik a parlament ellenőrző szerepét, és tovább gyengítik azokat a szervezeteket, amelyek a kormányzatot ellenőrizni tudnák. Ez a törvényjavaslat ugyanis az Országgyűlés Hivatalában, az Állami Számvevő széknél és az ombudsman hivatalában dolgozó köztisztviselők anyagi helyzetét lényegesen rontja a mostani körülményekhez képest. Ezeken a területeken 2004. január 1jéig érdemi fizetésemelést nem irányoz elő, ezzel gyengíti ezeknek a szervezeteknek a szakma i apparátusát. Nézzük részletesen, mi az a három terület, amivel kapcsolatban a Szabad Demokraták Szövetsége kritikáját fogalmazza meg. Az első a főtisztviselői karra irányuló előterjesztés. Ez a főtisztviselői kar kizárólag politikai lojalitás alapján öss zeválogatott 300 fős elit gárda, amely gyakorlatilag elmozdíthatatlanul kerül rendkívül magas fizetésekkel a pozíciójába. Mi bizonyítja azt, hogy ezt kizárólag a politikai lojalitás alapján választják ki? Olvassák el, tisztelt képviselőtársaim a törvényjav aslat benyújtott szövegét! Miközben a köztisztviselői kar különböző pozícióiban, a nagyon szigorúan kötött hierarchiában részletesen szabályozza a törvény azokat a feltételeket, amely feltételek megléte esetén valaki előreléphet ebben a köztisztviselői kar ban, megköveteli a szakmai képzettségi követelményeket, megköveteli a nyelvvizsgát, megköveteli a szolgálati időt, a kiemelt főtisztviselői kar esetén egyetlen differentia specificát, egyetlen kinevezési feltételt szab meg, azt a feltételt, hogy a miniszte relnök kiemelje ezt a személyt, aki egyébként - ennyi a javaslat javára szól - legalább felsőfokú végzettséggel kell hogy rendelkezzen, de itt sem a nyelvvizsgakövetelményt nem szabályozza, sem a szakmai gyakorlati időt nem szabályozza, sem a szakmai képz ettséget nem szabályozza. Olyan személyi kart, mamelukgárdát hoz létre, amely tovább erősíti azt a folyamatot, amit az OrbánTorgyánkoalíció a parlamentáris rendszer szétverése irányában az elmúlt két évben tett. Eddig megkettőzte a minisztériumok irányít ását: a Miniszterelnöki Hivatalban leképezte az egyes minisztériumokat, és ezzel minden egyes tárcára kettős felügyeletet hozott létre minden egyes szakmai kérdésre. Ez a javaslat pedig ezzel a 300 fővel a tárcákon belül is a miniszterelnökhöz lojális szem élyeket nevez ki. Ebben a tekintetben a koalíciós partnerek figyelmét is érdemes felhívni, hogy a koalíciós miniszterek által irányított tárcák fölött ezentúl már nemcsak egy miniszterelnöki hivatali szakreferens fog állni, hanem a tárcán belül is ott lesz nek azok a főtisztviselők, akik egzisztenciálisan, előmenetelükben és minden tekintetben kizárólag, egyedül a miniszterelnök személyétől függenek. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azok a kifejezések, hogy ezek táv latokban gondolkodni képes, stratégiában gondolkodni képes emberek legyenek, ezek a jogi kifejezések gyakorlatilag csak blablát jelentenek, semmiféle normatív követelmény ezen a területen nem alkalmazható. Mit jelent az, hogy valaki távlatokban képes gondo lkodni? (Dr. Kóródi Mária: Fideszes politikus!) Hogyan lehet ezt mérni? A távlatokban gondolkodás képességét ez a javaslat csak abban méri, hogy a miniszterelnökkel kellő időben jó
