Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
700 1956. október 31én, amikor Nagy Imre, Kádá r János megalakították a Magyar Szocialista Munkáspártot, ennek előkészítő intézőbizottságába választották. A forradalom alatt megnyerte a felkelő csapatok bizalmát. November 3án a Kiliánlaktanyában, amikor összejöttek a felkelők, a katonaság, a rendőrsé g képviselői, a nemzetőrség helyettes parancsnokává választották. 1956. november 5én, tehát a második szovjet agresszió másnapján Szerov tábornok, a KGB vezetője letartóztatta. 1958. június 15én a Nagy Imreperben a Legfelsőbb Bíróság életfogytiglani bör tönbüntetésre ítélte. A börtönben derék rabtárs volt, velünk együtt tisztességgel viselte sorsát. 1963ban amnesztiával szabadult. 1963 és '65 között vasesztergályosként dolgozott a telefongyárban, majd '65ben műszaki tisztviselőként helyezkedett el Solym áron. 1969ben engedélyt kapott egyetemi tanulmányainak befejezésére, de a jogi diploma megszerzése után nem kapott megfelelő állást. 1975ben kivándorolt Kanadába feleségével. Éttermi felszolgálóként, takarítóként, hűtőgépgyári munkásként, majd a torontói elektromos műveknél fizikai munkásként dolgozott. 1987től nyugdíjas. 1989ben hazatért Magyarországra, ahol rehabilitálták, előléptették, előbb vezérőrnaggyá, majd altábornaggyá. Visszaemlékezéseit "Életfogytiglan" című önéletrajzi regényében írta meg. A feleségével beszéltem telefonon, elmondta, hogy Kopácsi Sándor évek óta éjszaka rettenetesen rosszul aludt, időnként felriadt, és arra panaszkodott, hogy az álmodta, viszik kivégezni. Most pénteken is így felriadt, és akkor kapott szívinfarktust - fél óra múlva meghalt. Őrizzük meg emlékeinkben, hiszen egyre több '56os távozik körünkből. Tisztességes, becsületes ember volt. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Csapody Miklós képviselő úr: "Ha villamos, hát l egyen villamos!" címmel. Megadom a szót. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy látszik, valóban nincs új a nap alatt, hiszen a kétfrontos harc - lehetőleg persze mindkét fronttól egyenlő távolságra - nemrég ismét megjelent a politikában, mégpedig Budapest főváros közgyűlésében. Az ütközés bekövetkezett, de az önmagával karambolozó koalíció behorpadt karosszériája máris kisimulni látszik. Fővárosi költségvetés ugyan nincs, de koalíció van, és pénz is van, mégpedig nagyon is sok pénz. Lehet, hogy a villamosütközés okát is itt, a pénz környékén kell keresni. Vagy másutt? Egy MSZPs képviselő szerint "ha ezen bukik a koalíció, akkor annak más oka van, s lám, egyrészt a koalíció még nem bukott meg, másrészt bármi is lesz, abban a villamos a sárga ürügy és nem több." Dicséretes alázattal és önzetlenséggel persze mindenki a közérdekről, a főváros működőképességének biztosításáról beszél, csak hát ennek a működőképességnek része volna a közlekedés működése, a buszok, a metró, de még a villamoskocsik működése is. A mindennapos közlekedési káoszról most nem beszélek; minek - lendületben a város. A két fővárosi koalíciós párt egymástól egyenlő távolságra lévő elnökének arcán mégis gyanakvó a mosoly. Érdekes az is, hogy az elmúlt napok vi haraiban nem esett szó a metróról, és azt is csupán remélhetjük, hogy a villamosbeszerzés ügye végül is nem jut majd a metró sorsára. "Kissé kaotikus hetünk volt, főleg a második fele" - írja egy hetilapban Székely Kecskés János. (0.50) "Most nem is annyir a a médiumok jeleskedtek, hanem maguk a politikusok. Végül is a káoszból mindenki számára világosan bontakozott ki, hogy a szocialisták hannoveri villamosa - Akasztó érintésével - átrobogott a médiumokon, és a pirosra állított váltó ellenére befutott a
