Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH IMRE (FKGP):
634 szembemennek, és azt mondják, mindenkinek adjunk egységesen, és erre mindenki pályázhat. Ezzel szemben szükségesnek tartom, hogy a kiegyenlítés legyen a legfontosabb elv. Fontos intézkedésnek tartom, hogy a javaslat növeli a decentralizálás arányát; a megyei területfejlesztési tanácsok 30 százalékot, a regionális fe jlesztési tanácsok 35 százalékot kapnak, a központi keret 50 százalékról 35re csökken, a területfejlesztési célelőirányzat nagyobb arányú decentralizálásával tovább növekszik a térségi intézmények pénzügyi eszközrendszere. Itt nagyon fontos lenne, hogy az ágazati minisztériumok és a megyei területfejlesztési tanácsok együttesen jobban együttműködjenek - ezt önkritikusan mondom , ne késlekedjenek a pályázatok időben való kiírásával, hiszen ez senkinek az érdekeit nem szolgálja, különösen a vállalkozói szfé ráét, az önkormányzati szféráét nem, mivel adott naptári éven belül minél később íródnak ki a pályázatok, annál jobban veszélyeztetik ezekből a forrásokból a célzott fejlesztések maradéktalan és makulátlan elvégzését. (19.40) A megyei területfejlesztési ta nácsok esetében a felosztás alapját képező számítási módban nem történne változás, így a megyék közötti elosztási arányok csak a megyék fejlődésében bekövetkezett változások alapján módosulhatnak. A regionális fejlesztési tanácsok esetében a területfejlesz tési célelőirányzatból rendelkezésre álló forrás olyan felosztását javasolja, amely differenciált támogatásokat tesz lehetővé. Elfogadható, hogy a felosztás alapján az ország legfejletlenebb és legfejlettebb régióiban az egy főre jutó támogatás 2:1 arányho z vezet, megyei szinten pedig 3:1 arányban marad. A területfejlesztési célelőirányzatnál új támogatási formaként javasolt tudásalapú társadalom kialakításának elősegítése és a humán erőforrást biztosító fejlesztések támogatása - beleértve az oktatást, a sz akipari képzést, a munkanélküliek reintegrációját, valamint az egészségi állapot megőrzését is - a XXI. század célkitűzéseinek kell hogy megfeleljen. Biztos, hogy többen tapasztaltuk azt, hogy például a pályázatírás kultúrájában, képességében is fontos vál tozásokat kell előidézzünk segítség nyújtásával. Csak saját megyémben, Békés megyében láttam, hogy azon vállalkozók, akik pályázatokat adtak be, sajnálatosan közel 50 százalékban olyan alapvető hibákat ejtettek, melyek kapcsán a pályázatuk nem volt értékel hető. Itt talán a gazdasági kamarák és más vonalak is fontos segítséget adhatnak. A társadalmigazdasági szempontból elmaradott térségek besorolásánál a mutatók csökkentése kiküszöböli az egyegy mutatócsoportból adódó súlyozási torzulást. Az alkalmazott m utatószámok csökkentése mellett egy újabb, földrajzi elhelyezkedésből adódó elérhetőségi mutató alkalmazása is bekerült a rendszerbe. Én ezt nagyon fontosnak érzem, hiszen tudhatjuk, hogy azon perifériák, amelyek megközelítésben, elérhetőségben hátrányos h elyzetben vannak, valóban halmozottan hátrányos helyzetűek. Az ipari szerkezetátalakítási térségek besorolásánál alkalmazott feltételrendszer bevált, és harmonizál az EU szabályaival, ily változtatása talán nem indokolt. A vidékfejlesztési térségek közé a vidéki kistérségek közül azokat a térségeket emeli be a javaslat, amelyekben a munkanélküliség az országos átlagot meghaladja, és az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapja az országos átlagtól elmarad. A vidéki jelleg mellett tehát halmozottan hátrányo s helyzetű térségek kerülhetnek be a kedvezményezett körbe. A besorolás merevségét talán oldja, hogy az önkormányzati szabályozás keretében a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések területfejlesztés szempontjából kedvezményezett státusát biztosítja, függetlenül a térségi besorolástól. Én figyelemre méltónak érzem az előterjesztés 5. pontját, amely a települések közötti jelentős különbségek mérs éklését célozza, és azt helyezi kilátásba, hogy "külön normatív támogatással segíteni szükséges az elmaradott és súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő településeket". Én ezt
