Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PUSZTAI GYULA, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
622 felhasználásánál még erőteljesebben kell prioritást kapjon a munkahelyteremtés és a m unkahelyek megőrzése, a gazdaságfejlesztést elősegítő programok támogatása. A bizottsági ülésen két, a jövőt érintő felvetés is megfogalmazódott a határozati javaslattal kapcsolatban. Az egyik, hogy fontosnak tartanánk, ha készülne egy olyan határozati jav aslat, amely az összes fejlesztési alap tekintetében összehangolná ezt a tevékenységet. A másik, hogy miképpen lehetne lebontani azokat a korlátokat, amelyek a kistérségek GDPszámításával kapcsolatban már jelentkeznek. Összességében elmondható, hogy az el őterjesztés megfelel a törvényben meghatározott elveknek. Költségvetési forrásai biztosítottak, és összhangban van az Unió elveivel, illetve más nemzetközi szabályokkal. Szeretném kiemelni azonban, hogy az országgyűlési határozat elfogadása feltétele az ol yan kormányrendeletek kidolgozásának, amelyek a területfejlesztési közvetlen támogatások felhasználását lehetővé teszik. A bizottság többsége a benyújtott határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárt ok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Pusztai Gyulának, a kisebbségi vélemény előadójának. Tessék! DR. PUSZTAI GYULA , a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Becsó Zsolt képviselőtársam ismertette a területfejlesztési bizottság kormánypárti véleményét a H/3462. szám alatt benyújtott, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről és kezdeményezett térségi besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslatról. Az ellenzék részéről az előterjesztést általános vitára alkalmatlannak ítéltük meg a következő indokok alapján. Ha most rosszindulatú lennék, akkor az általános vitára való alkalmatlanságot, a kormánypárti képviselők és különösen Balsay elnök úrnak a bizottsági ülésen elhangzott kritikai megjegyzéseit idézném. De nem teszem, hiszen jó néhány kérdésben az ellenzék azonos indokok alapján kritizálta a kormány által benyújtott határozati javaslato t, amely már egy évvel ezelőtt esedékes lett volna; egyéves előkészítés után hozta most a parlament elé a kormány. A legnagyobb problémát abban látjuk, hogy az országgyűlési határozattervezet nem tartalmaz konkrét koordinációs feladatokat a területfejleszt ési pénzeszközök elosztása és felhasználása tekintetében. A költségvetésnek csak egy igen kicsi szeletét érinti ez az országgyűlési határozattervezet. Nem foglalkozik a címzett és céltámogatások, az egyes ágazatok által területfejlesztési célokra fordíthat ó pénzeszközök decentralizálásával, illetve azok felhasználásának elveivel. Jelenleg ugyanis e tekintetben teljes a káosz. Csak példaként említem a szennyvízprogram finanszírozását, ahol négy minisztérium is támogathatja a különkülön pályázatot benyújtó ö nkormányzatokat; vagy idézhetném példaként a munkahelyteremtés támogatását vagy az agrártámogatásokat, de nem folytatom ezt a sort. Tisztelt Képviselőtársaim! Most olyan helyzet állt elő, hogy míg a Széchenyitervben dicsőített hatalmas, több száz milliárd os területfejlesztési pénzeszközök elosztásáról, a pályázati feltételek meghatározásáról a miniszter dönt oly módon, hogy a Széchenyitervről még csak tájékoztatást sem hallottunk itt, a parlamentben, addig ennek mértéke egytizedének megfelelő pénzeszközök elosztását az Országgyűlés, majd a kormány végrehajtási rendelkezéseiben fogja meghatározni. Helyesnek ítéltük meg viszont azt a szándékot, hogy a központi célelőirányzat decentralizációja az eddigi 50 százalékról 65 százalékra nö vekedik. Ennek keretében a regionális fejlesztési tanácsok a központi célelőirányzat 35, míg a megyei területfejlesztési tanácsok 30 százalékát kaphatják elosztásra. Olyan sajátos helyzet alakult ki, hogy a határozati javaslat egyrészt decentralizál, másré szt viszont centralizál, hiszen a megyei területfejlesztési tanácsoktól von el 20 százalékot, és ebből biztosítja a 35 százalék egy részét a regionális fejlesztési tanácsoknál.
