Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - A Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános v... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
60 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tis ztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Lezsák Sándor képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében; őt követi majd Kapronczi Mihály képviselő úr. Öné a szó, képviselő úr. LEZSÁK SÁNDOR , az MDF képviselőcsoportja részéről: Kösz önöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Tábornok Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum is támogatja mindkét törvényjavaslatot. Véleményünk, értelmezésünk szinte egybehangzó az eddigi megszólalásokkal, és ennek oka talán az, hogy a tisztelt Ház asztalán fekvő két honvédelmi témakörű törvénymódosító javaslatot a hatpárti aláírást követő sajtótájékoztatón többen "történelmi" jelzővel illették. A megkülönböztető jelző használata teljesen indokolt, hiszen bármelyik oldalról nézzük , vizsgáljuk, az előterjesztések nagy jelentőségű megállapodást rögzítenek. A javaslatok a Magyar Honvédség új szerkezetéről, működéséről szólnak, melyek más dokumentumokkal együtt jelentős költségcsökkentést és létszámmegtakarítást is lehetővé tesznek. M ás oldalról a biztonság- és a védelempolitika szempontjából garanciát jelentenek, mert eleget tesznek az e témában elfogadott országgyűlési határozatnak, melyből csak egy pontot kiemelve: a köztársaság biztonságát két alapvető pillér jelenti, a nemzeti öne rő és az euroatlanti integráció; egy kicsit a Magyar Demokrata Fórum értelmezésében az erős és nyugodt nemzeti önerő és az ésszerű és megfontolt euroatlanti integráció. A nemzeti önerő akkor jelent biztonságpolitikai garanciát, ha a költségvetésben finansz írozható, és szerkezete megfelel a kor követelményének, korszerű felszerelésű, a hadseregben jól kiképzett, anyagilag és az uniós szinten is megbecsült állomány teljesít szolgálatot; azaz működőképes. A másik pillérnek, az euroatlanti integrációnak pedig a kkor felel meg, ha a nemzeti erő szerkezete, működése megfelel a szövetséges államok haderőinek, azok alapvető szerkezeti és működési sajátosságának, azaz az együttműködés szervezetileg és a tevékenység szempontjából is biztosított. (18.30) Hosszú út veze tett a két törvényjavaslat hatpárti támogatásáig, és most is, mint a legtöbb esetben, 1989 decemberéig kell visszamennünk: több mint tíz éve, 1989. december 1jén lépett hatályba az a kormányhatározat, amely elválasztotta a minisztériumot a Magyar Honvédsé gtől; ekkor különült el a haderő a politikai szférától. Az elkülönítés eredményeként azonban olyan visszás helyzet alakult ki a kilencvenes évek elején, hogy az akkori vezérkari főnök kétségbe vonta a miniszter hatáskörét a haderő irányításában. A helyzet tisztázására ama nevezetes alkotmánybírósági határozat kellett, mely elkülönítette a békeidőszaki és a minősített helyzetekben a haderő irányításának sajátosságait és felelőseit. A tíz évvel ezelőtti nehéz, átláthatatlan helyzet megoldására csak egy út kín álkozott: hatpárti egyetértéssel létre kell hozni egy új honvédelmi törvényt, amely sok más szempontból fontos kérdés mellett rendezi a minisztérium és a Magyar Honvédség, valamint vezetőik helyzetét, egymáshoz való viszonyát. E törvény hatálybalépése után 1994. január közepén született meg az a kormányhatározat, amely az integráció végrehajtásáról rendelkezett. A kormányhatározat szellemében a minisztérium és a vezérkar ki is dolgozta az integráció stratégiáját és az új minisztérium szervezeti felépítését. El kell mondanom, ha a mai törvényjavaslattal hasonlítjuk össze a hét évvel ezelőtti elképzeléseket, a korábbit bizony többször kellett volna módosítani, hogy a mai előterjesztésnek megfeleljen. Ennek okát az MDF szakértői abban látják, hogy az elmúlt idő szakban az aláíró pártok saját bőrükön tapasztalták, hogy milyen nehézkes és kilátástalan fenntartani a korábbi áldatlan, megosztott, bizonytalan állapotot.
