Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
590 Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A T/3713. számon előterjesztett javaslatot bizottságunkban a kormánypártok részéről csendes érdektelenség fogadta. Az előterjesztő képviselője így ellenzéki kérdésekre és ellenvetésekre válaszolt. Ezekben a kisebbségi állásponton lévők szóvá tették a törvényjavaslat bonyol ult szerkezetét, többszörös visszahivatkozásait módosítandó előzményeire, a politikai döntések kitűzött célját, az átvilágítás lebonyolításának céljából létrehozott Történeti Hivatalnak a nemzetbiztonsági szakszolgálatok szaklevéltárává nyilvánítását, az á llamtitkári irányítását, a hivatalvezető minősítési jogosítványának pontatlan, ezért félreérthető megfogalmazását a törvényszövegben, az úgynevezett fondelvűség megsértését, meghatározott iratféleségek más levéltárakból való összegyűjtését, irategyüttesek megbontását s a többi. Ahhoz képest, hogy a javaslat indoklása a törvényalkotó szándékát az információs önrendelkezési jog gyakorlásának cizellálásában jelölte meg - differenciálásában, más szóval , a megfigyelt személy információs joghátrányának kiküszöb ölése révén, tehát mindehhez képest a kisebbségi állásponton lévőknek úgy tűnt és úgy tűnik, hogy a módosítás fontosabb, ám elhallgatott célja a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos alkalmazottainak és a hálózati személyeknek fokozott védelme, amit legsz embeszökőbben a 6. § 5/b. pontja jelez, amely szerint az irat keletkezésétől számított 150 év letelte után kutathatók és hozhatók nyilvánosságra azok a személyes adatok, amelyek meghatározott szervezetek hivatásos alkalmazottainak, illetve hálózati személy einek nevét, természetes személyazonosító adatait tartalmazzák. S ez mit sem változtat azon az egyenlőtlen helyzeten, amelynek a megszüntetésére esküdtek fel látszólag, amelyben a megfigyelt személy leledzik amiatt, hogy a titkosszolgálatokkal együttműködő személy olyan ismeretek birtokában van, amelyekkel a megfigyelt nem rendelkezik. Azáltal, hogy a módosítás azon állambiztonsági iratokon, amelyek az eredeti, a '94es XXIII. törvény hatálybalépésének időpontjában jogállami feladatok ellátására nem használ hatók vagy nem szükségesek, ezen túlmenően a Történeti Hivatal gyűjteményébe emeli az 1995. évi XXVI. törvény hatálya alá tartozó egyéb iratokat, ellenkezőjébe fordítja az 1995. évi törvényhozói szándékot. Azaz ahelyett, hogy az Országos Levéltár illetékes ségébe adná átmeneti kiemeléssel a BM és a Nemzetbiztonsági Hivatal iratait, az e szolgálatoknál keletkezett iratokat a Történeti Hivatalba utalja, és ezáltal a nemzetbiztonsági szolgálatok szaklevéltárává téve ezt a hivatalt, mintegy fennhatósága alá vonj a, feltételezve a szolgálatok demokratikus viszonyok közötti feltétlenül aggálytalan működését. Ezek miatt a fenntartások miatt nem támogatjuk a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : K öszönöm szépen, tisztelt képviselőtársam. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A további kijelölt bizottságok jelezték, hogy nem kívánnak előadót állítani, így most a képviselői felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás értelmében 1515 p erces időkeretben. Elsőként megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Nikolits István képviselő úr. Öné a szó, képviselő asszony. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ors zággyűlés! A rendszerváltozás egyik fő célkitűzése a jogállamiság megteremtése volt. Ez önmagában kifejezi, hogy az úgynevezett szocialista rendszer nem volt jogállam. A nem jogállami évtizedekben nemcsak a hatalom volt jogszerűtlen, nemcsak a társadalom é letét szabályozó rendelkezések születtek meg jogszerűtlen eljárással, hanem súlyosan sérültek az egyes emberek általános és személyes jogai is. A jogállamiság megteremtése a szabadon választott Országgyűlés által hozott törvények sokaságát kívánta meg. Az újonnan megalkotott törvények biztosítják minden területen a személyes jogokat, beleértve az egyes emberek személyes adatainak védelmét, a személyes adatok fölötti
